Az új abortusztörvény nem más, mint modernkori boszorkányüldözés
Az új abortusztörvény nem más, mint modernkori boszorkányüldözés

Az új abortusztörvény nem más, mint modernkori boszorkányüldözés

Amióta a patriarchátus létezik, azóta a női nem a férfihoz képest kerül meghatározásra. Simone de Beauvoir (1969) ezért beszél a nőről úgy, mint a Második Nemről, akinek a létezése és önmagáról alkotott képe egy férfiuralmi rendben konstituálódik már évezredek óta. Itt nemcsak arról van szó, hogy a nőiességről (hogy mi...

Tovább olvasom

Álom az álomban
Álom az álomban

Álom az álomban

Az egyik teljesen hivatalosnak szánt, kormányzatilag támogatott portálon jelent meg a következő főcímmel egy cikk: „A magyarok döntő többsége elutasítja a genderideológiát”. Alatta a sok hasonló tartalmú komment között olvastam egy olyat is, amelyik azzal kezdődött, hogy „ez egy toxikus destruktiv ideológia” Erre válaszoltam a következőt:...

Tovább olvasom

Intézményesült szexizmus – A kereszténység és a buddhizmus ambivalens nemi ideológiái
Intézményesült szexizmus – A kereszténység és a buddhizmus ambivalens nemi ideológiái

Intézményesült szexizmus – A kereszténység és a buddhizmus ambivalens nemi ideológiái

Nincs olyan vallási intézmény, amely egyértelműen elismerné patriarchális vagy szexista voltát. Általánosságban az összes vallási intézmény azt az üzenetet közvetíti saját vallásáról, hogy az egyenlően kezeli a nőket, és így nincs értelme beemelni a feminista kritikai megközelítéseket.

Tovább olvasom

Hogyan ágyaz meg a guru-tanítvány viszony a szexuális visszaéléseknek a buddhista egyházakban?
Hogyan ágyaz meg a guru-tanítvány viszony a szexuális visszaéléseknek a buddhista egyházakban?

Hogyan ágyaz meg a guru-tanítvány viszony a szexuális visszaéléseknek a buddhista egyházakban?

Annak ellenére, hogy Magyarországon szinte alig hallani a a buddhista egyházban elkövetett szexuális abúzusokról, nemzetközi színtereken már az egyházi szexuális visszaélések diskurzusát képezik ezek a buddhista esetek is (Anders 2019; Winn 2018a, 2018b). A legismertebb buddhista abúzus eset a Tibeti könyv életről és halálról című könyv szerzője, Szögyal Rinpocse által...

Tovább olvasom

Felszabadulás a haragon keresztül
Felszabadulás a haragon keresztül

Felszabadulás a haragon keresztül

A haraggal kapcsolatban leginkább kétféle nézet alakult ki a köztudatban: először is a harag olyan negatív érzésként van elkönyvelve, amelytől minél hamarabb meg kell szabadulni, annak érdekében, hogy a társadalom számára jól funkcionáló, gondtalan, „heppi” emberekké válhassunk. Másodszor, ha mégis megélhető valamilyen formában a harag, azt leginkább a nemi sztereotípiákkal...

Tovább olvasom