Amióta a patriarchátus létezik, azóta a női nem a férfihoz képest kerül meghatározásra. Simone de Beauvoir (1969) ezért beszél a nőről úgy, mint a Második Nemről, akinek a létezése és önmagáról alkotott képe egy férfiuralmi rendben konstituálódik már évezredek óta. Itt nemcsak arról van szó, hogy a nőiességről (hogy mi...
Az egyik teljesen hivatalosnak szánt, kormányzatilag támogatott portálon jelent meg a következő főcímmel egy cikk: „A magyarok döntő többsége elutasítja a genderideológiát”. Alatta a sok hasonló tartalmú komment között olvastam egy olyat is, amelyik azzal kezdődött, hogy „ez egy toxikus destruktiv ideológia” Erre válaszoltam a következőt:...
"Ha a következő Dalai Láma nő lesz, akkor csinosnak kell lennie." Így fogalmazott Őszentsége, a tizennegyedik Dalai Láma, amikor a 2019-es BBC interjúban újra megkérdezték, hogy mi a véleménye arról, hogy az örököse egy nő legyen.
Nincs olyan vallási intézmény, amely egyértelműen elismerné patriarchális vagy szexista voltát. Általánosságban az összes vallási intézmény azt az üzenetet közvetíti saját vallásáról, hogy az egyenlően kezeli a nőket, és így nincs értelme beemelni a feminista kritikai megközelítéseket.
Annak ellenére, hogy Magyarországon szinte alig hallani a a buddhista egyházban elkövetett szexuális abúzusokról, nemzetközi színtereken már az egyházi szexuális visszaélések diskurzusát képezik ezek a buddhista esetek is (Anders 2019; Winn 2018a, 2018b). A legismertebb buddhista abúzus eset a Tibeti könyv életről és halálról című könyv szerzője, Szögyal Rinpocse által...
A haraggal kapcsolatban leginkább kétféle nézet alakult ki a köztudatban: először is a harag olyan negatív érzésként van elkönyvelve, amelytől minél hamarabb meg kell szabadulni, annak érdekében, hogy a társadalom számára jól funkcionáló, gondtalan, „heppi” emberekké válhassunk. Másodszor, ha mégis megélhető valamilyen formában a harag, azt leginkább a nemi sztereotípiákkal...
