Az egyik teljesen hivatalosnak szánt, kormányzatilag támogatott portálon jelent meg a következő főcímmel egy cikk: „A magyarok döntő többsége elutasítja a genderideológiát”. Alatta a sok hasonló tartalmú komment között olvastam egy olyat is, amelyik azzal kezdődött, hogy „ez egy toxikus destruktiv ideológia” Erre válaszoltam a következőt:...
"Ha a következő Dalai Láma nő lesz, akkor csinosnak kell lennie." Így fogalmazott Őszentsége, a tizennegyedik Dalai Láma, amikor a 2019-es BBC interjúban újra megkérdezték, hogy mi a véleménye arról, hogy az örököse egy nő legyen.
Nincs olyan vallási intézmény, amely egyértelműen elismerné patriarchális vagy szexista voltát. Általánosságban az összes vallási intézmény azt az üzenetet közvetíti saját vallásáról, hogy az egyenlően kezeli a nőket, és így nincs értelme beemelni a feminista kritikai megközelítéseket.
Annak ellenére, hogy Magyarországon szinte alig hallani a a buddhista egyházban elkövetett szexuális abúzusokról, nemzetközi színtereken már az egyházi szexuális visszaélések diskurzusát képezik ezek a buddhista esetek is (Anders 2019; Winn 2018a, 2018b). A legismertebb buddhista abúzus eset a Tibeti könyv életről és halálról című könyv szerzője, Szögyal Rinpocse által...
Előzőleg írtam arról, hogy a svéd kormány miért és milyen módszerekkel igyekszik elősegíteni a nemi egyenlőséget, nem csak a saját országa határain belül, hanem a feminista külpolitika révén szerte a világban is. A hat éve indult kezdeményezés kapcsán azóta sok kérdés és észrevétel merült fel, amelyek, ha építő jellegűen mutatnak...
Ahogyan az első részben kiemeltem, a tévhitekkel ellentétben a vallási abúzus nem csak a keresztény vallás sajátossága, hanem mindegyik világvallásban megjelenik, mivel az abúzus oka nem kizárólagosan a cölibátus, hanem – a tágabb kontextust figyelembe véve – a patriarchális berendezkedésből eredeztethetőek a vallásos visszaélések. Ezzel az értelmezési kerettel csupán csak azt akarom...
