Buddhizmus: túl a társadalmi nemeken

Buddhizmus: túl a társadalmi nemeken

Buddhizmus: túl a társadalmi nemeken

Rita Gross nevét szinte egyáltalán nem ismerik itt Magyarországon, de még talán Európában sem igazán. Pedig Rita Gross neve és munkássága az egyik legjelentősebb hivatkozási alap, amikor a feminista buddhológiáról van szó. Ugyanis ő volt az, aki majd negyven évvel ezelőtt, egyszerre kutatóként és buddhista gyakorlóként az elsők között kezdett el foglalkozni a buddhizmust (is) érintő gender kérdésekkel.

Rita Gross utolsó munkája: Buddhism beyond gender

Gross úttörőként kritizálta az intézményesített buddhizmus szexista berendezkedését, és így rámutatott arra, hogy ennek a világvallásnak az intézményesített rendszerében is megjelenik a nemi szegregáció, a nők kizárása a központi döntéshozói pozíciókból, a nemek szerinti (hierarchikus) munkamegosztás, valamint a szexista nemi ideológiák is. Emellett kritikus elemzés tárgyává tette ez egyes buddhista tanítások, hagyományok és szent szövegekek androcentrikus (férfiközpontú) értelmezését, illetve kanonizálását, amelyeket a buddhista intézmények (és azok vezetői) nemcsak Gross szerint, hanem több feminista kritikus szerint is arra használnak fel a mai napig, hogy igazolják és természetesnek tüntesssék fel a nemek közötti társadalmi egyenlőtlenségeket.

Rita Gross legutolsó művét már nem tudta befejezni. A 2015-ben bekövetkezett hirtelen halálakor még nagyjából két fejezet hátra volt a Buddhism beyond gender (Buddhizmus: túl a társadalmi nemeken) című könyvéből. Ám annak ellenére, hogy a szerző nem tudta befejezni a könyvet, a Shambala Kiadó gondozásában mégis megjelent a mű, ugyanis Gross egy olyan meghatározó gondolkozó és kutató volt, aki legutoljára is egy olyan alkotást tett le az asztalra, amely hiánypotlónak számít a buddhista vallási diskurzusban.

A könyv recenziója hamarosan megjelenik a Felszabtéren, addig is, egy rövid idézetet ismertetünk Gross posztumusz munkájából:

“A korlátozó nemi szerepeket mindig is biológiai esszencializmussal igazolták. De mégis, mennyire határozza meg a társadalmi nemi szerepeinket az, hogy a férfiak képesek a megtermékenyítésre, és a nők azok, akik szülni tudnak? Ezek a biológiai tények tényleg szükségszerűen azt jelentik, hogy a nőknek kell kizárólag gondoskodniuk a gyerekekről és a férfiakról, míg a férfiaktól nem várják el ezeknek a gondoskodói munkáknak az elvégzését, és így szabadon kihasználhatják az idejüket arra, hogy könyveket írjanak, buddhista tanítóvá váljanak, és arra fordíthatják a figyelmüket, hogy fontos és érdekes dolgokat csináljanak?”

(Gross 2018: 35)

Rita Gross (2018): Buddhism beyond gender. Liberation from attachment to identity. Shambhala, Boulder.

Facebook Comments