Hol volt az én választásom?
Hol volt az én választásom?

Hol volt az én választásom?

“Életünk számtalan pillanatában hozunk döntéseket, melyek következtében élvezhetjük a döntés előnyét vagy szenvedhetjük hátrányát, ám ha dönthettünk, hihetjük-e a szabad akaratot? Tudjuk-e, akarjuk-e vállalni a döntés felelősségét?“A nép hangja: Vörösváczi Anikó és Fenyő Ágnes...

Tovább olvasom

Heti Asztrik
Heti Asztrik

Heti Asztrik

“Az egyház nem lehet nacionalista, a nemzetekfelettiségét nem szabad sem megtagadni, sem kétségbe vonni. /…/ Sajnos a nemzetekfelettiséggel szemben újra megjelent egy olyan nacionalizmus, amit a keresztény gondolkodás és értékrend egyszerűen nem viselhet el.” (Népszabadság,...

Tovább olvasom

Mi van, ha olyan Isten, akiben Ti hisztek, nincsen?
Mi van, ha olyan Isten, akiben Ti hisztek, nincsen?

Mi van, ha olyan Isten, akiben Ti hisztek, nincsen?

Nehéz hívőnek lenni egy ilyen korban, amikor ennyire eltorzul az eszmény és a karizma, amiért vérüket adták egykor azok, akik tényleg az igazságot keresték. Szörnyű látni mindazt, ahogy a történelem ismétli önmagát, és hogy a gyűlölet lassan újra fényesre marja a lélek berozsdásodott és már örökre működésképtelennek hitt gyilkoló gépezeteit!...

Tovább olvasom

Sem homo, sem hetero
Sem homo, sem hetero

Sem homo, sem hetero

A rendszeres teológiának sokféle forrása van, mi legutóbb a Wesley János Főiskolán az Egyházfórum folyóirat 2018/4-es számában megjelent Hergell Mónika: “Keresztényi szeretetlenség – avagy a genderszemléletről” cikke kapcsán írtunk reflexiókat. Nekem kihívást jelent maximum 3000 karakterben elmondani a véleményem, de megéri. A reflexiókból most Fehér Emese Borbála írását szeretném megosztani...

Tovább olvasom

Heti Asztrik
Heti Asztrik

Heti Asztrik

„A kelet-közép-európai és a kelet-európai keresztény egyházak, az ortodoxok inkább, a katolikusok talán kevésbé, de valamennyien a nemzetek, a nacionalizmusok fogságában vannak. A történelmi nyomorúság és a tradíció a kereszténységet és a nacionalitást úgy összehozta, összeforrasztotta, hogy még a jelen helyzetben is szétválaszthatatlanok. Ha mégis szét akarja választani elméletileg az...

Tovább olvasom

Istent elhagyni Istenért
Istent elhagyni Istenért

Istent elhagyni Istenért

“A legmagasabb és legvégsőbb, amit az ember elhagyhat, az az, hogy Istent hagyja el Istenért.”; “A szem, amellyel Istent látom, ugyanaz a szem, amelyben Isten engem lát; az én szemem és Isten szeme egy szem, egy látás, egy megismerés és egy szeretet.”Miszticizmus, keresztény nondualitás. Válogatás Eckhart mester...

Tovább olvasom

Van igazság?
Van igazság?

Van igazság?

“Abban a pillanatban, hogy valaki kijelenti, hogy megtalálta az igazságot, megáll. Nem fejlődik tovább. Az igazság nem változhat. Pedig ha úgy érzed, hogy megtaláltad az igazságot, akkor nem történt más, mint hogy találtál valamit, ami neked szimpatikus, és ami valamiért érzelmileg közel áll hozzád. […] Ez a gondolkodás gőgössé tehet”. Sefatias...

Tovább olvasom

Heti Asztrik
Heti Asztrik

Heti Asztrik

“Sokan megfogalmazzák, hogy félnek egy katolikus vagy keresztény kurzustól, egy olyan államhatalommal vagy politikával összefonódott katolikus egyháztól, amely a két világháború között volt. Ezt a keresztény kurzust, ezt a katolikus kurzust minden ízében tagadnunk kell. Nekünk nem kell sem állammal, sem politikával összefonódott hatalom, az egyház nem kíván és nem...

Tovább olvasom

Az érzelmek elnyomása nem megoldás! Spirituális lehasítás 2. rész
Az érzelmek elnyomása nem megoldás! Spirituális lehasítás 2. rész

Az érzelmek elnyomása nem megoldás! Spirituális lehasítás 2. rész

Az ember a gyermekkor évei alatt elidegenedik saját érzelmi világától, abban a tekintélyen alapuló szülő-gyerek viszonyrendszerben, amelyben a szülőkhöz totális tévedhetetlenség, mindentudás és abszolút hatalom van társítva. Ebben a kötődési mintában kialakul az a belső dinamika, hogy a saját érzelmeket és igényeket el kell nyomni a tekintélyszemély elvárásaihoz képest. A...

Tovább olvasom