Elkötelezett keresztényekként szüntelenül keressük, mit nem csinálunk jól, mi romlott el az egyházban, melyek a téves tanítások és téves gyakorlatok. Eközben azonban nem feledkezünk meg arról sem, hogy keressük, milyen sok jót találhatunk a világban és egymásban! Hiszen maga Jézus biztatja tanítványait: „Aki egy pohár vizet ad nektek, nem veszíti...
A 2017-es év világszerte a Reformáció emlékéve volt. Martin Luther német Ágoston-rendi szerzetes ugyanis 1517 októberének 31-ik napján, Wittenbergben hozta nyilvánosságra 95 tételét, amely egy vitairat az akkori katolikus egyház téves gyakorlatával, az úgynevezett búcsúcédulák árusításával kapcsolatban. Nagy port vert fel. Felkeltette az egyszerű emberek érdeklődését is. Pár évtizeden belül...
„Merre tart a 21. század elején ez az egyház, amely változatlanul ragaszkodik a tévedhetetlenség dogmájához? (…) Vajon nem kellene-e végre elméletileg is végiggondolni a pápai tanítás tévedhetetlenség-igényét? (…) Ne legyenek illúzióink: valódi megújulás aligha történhet a tévedhetetlenség-dogma építő jellegű „felülvizsgálata” nélkül. (…) De az a könyörtelen és lélekölő dogmatizmus sem...
Az én példaképem a katolikus egyházban XXIII. János, aki megmutatta, hogy egy pápának sem kell feltétlenül mutatóujját felemelve járnia, vagy mindig a szexualitásról beszélnie. Ő volt az, aki megmutatta, hogyan tud az egyház nyitni, hogyan válik vendégszeretővé. Akkoriban volt a katolikus egyháznak a legnagyobb hitele a reformáció óta. Azt remélem,...
A zsidó próféták, Mohamed és Jézus világos és félreérthetetlen nyelven beszélnek az ember megváltozásáról. Miként lehet, hogy a nevükben alakult csoportok ennek ellenére gyakran épp a változás elleni harc erődítményeivé válnak? Nemegyszer a múlt védelmezői, a hatalom, az erő és a megszokott ügymenet szerelmesei vagyunk, különösen ha a status quo...
A vallás ambivalens jelenség; a vallással élhetnek és visszaélhetnek, de a modern utáni kor jele az, hogy sokak számára a vallás újra egy lehetséges álláspont, olyan alap, amelyen állni lehet, amely értelmi horizontot mutat, hogy tudjam, miért is élek, dolgozom és szenvedek. Továbbá természetesen meghatározott támpontokat is ad, melyek nem...
A zsinat utáni időszakban a hierarchia és mindenekelőtt Róma mindent megtett annak érdekében, hogy a középkori eredetű piramist, mely paradigma egészen jelenünkig fennállt, újra visszaállítsa. Ez a problémája a katolikus egyháznak, mint ahogy a középkori paradigma a problémája a zsidóságnak és az iszlámnak...
“A csalóka erkölcsnek gonosz gyümölcse legjobban talán egyes keresztényeknek a társadalmi igazságosság terén tanúsított magatartásában mutatkozott. Egy elvont fogalmi rendszer segítségével lefölöztek minden megkülönböztetést, amely kibúvót biztosított nekik a felebarátjuk iránti kemény kötelezettségek alól. Néha egészen odáig, hogy Krisztus követését tökéletesen összeegyeztethetőnek tartották az állandó, kíméletlen haszonhajhászással. Ügyet sem vetettek...
Ha a katolikus erkölcs tizenkilencedik és huszadik századi tankönyveiben kicsit kevesebb oldal szólt volna a szexről, de valamivel több a természetért, Isten teremtményéért viseltetett emberi felelősségről, akkor ma az ökológiai aktivistáknak nem kellene Gaia istennőt...
Különösen felhívom figyelmeteket a párbeszéd és a találkozás képességére. A párbeszéd nem tárgyalást jelent. Tárgyaláskor mindenki igyekszik megszerezni magának a saját „szeletét” a közös tortából. Nem erre gondolok, hanem arra, hogy keressük a közös jót mindenki számára; hogy közösen vitázunk, sőt mondhatnám, hogy közösen még meg is haragszunk egymásra, hogy...
