A nők elleni erőszak szoros összefüggésben van az erőszak más fajtáival: a háborúval, annak a módjával, ahogyan az állami intézmények felhasználják az erőszakot az állampolgárokkal szemben, vagy ahogyan a rendőrség kezeli a drog és bűnügyeket. Az emberi lények legelőször a saját családjukban tanulják meg azt, hogyan irányítsák és használják ki egymást. A leggyakoribb formája az erőszaknak, amivel minden társadalomban találkozhatunk, az a nemi alapú erőszak.
(Khuankaew 2009: 219)
kép forrása: https://www.buddhistdoor.net/features/toward-a-thai-feminist-movement-ouyporn-khuankaew
Ouyporn Khuankaew egy kis thaiföldi faluban született és mint Thaiföldön a legtöbb ember, ő is buddhista családban nevelkedett. Apja nem csak őt bántalmazta fizikailag és lelkileg, hanem a többi családtagját is. Ouyporn története nem egyedi eset, Thaiföldön, ahogyan a világ többi pontján – így Magyarországon is –, járványszerű jelenség a családon belüli és a nemi alapú erőszak. Ahogyan a keresztény kultúrában felhasználják a vallást az áldozatok elhallgattatására és az elkövetők mentegetésére, úgyanúgy használják fel a buddhista vallást Thaiföldön is. Khuankaew olyan áldozathibáztató üzeneteket kapott vallásos környezetétől gyerekként, miszerint az áldozat karmája, ha bántalmazzák, vagyis az anyja, a testvérei és ő is valami rosszat cselekedtek előző életeikben, hogy bántalmazták őket. Az, hogy ehhez hasonló (sokszor kontextusából kiragadott és félreértelmezett) vallási tanításokkal magyarázzák az áldozatok szenvedését, míg az elkövetők által okozott erőszakot ugyanezzel a módszerrel eltagadják, szintén hétköznapi jelenség buddhista országokban. Sok thaiföldi feminista nem foglalkozik a buddhizmus, vagyis a vallás kérdésével, Ouyporn szerint mégis fontos ezzel a területtel is foglalkozni, hiszen alapjaiban határozza meg társadalmuk berendezkedését és az emberek világnézetét.
Khuankaew ezért elkötelezte magát arra, hogy érzékenyítse a thai társadalmat a nemi alapú erőszakra és Ginger Norwooddal közösen már lassan húsz évvel ezelőtt megalapították civil szervezetüket, amely a nemek közötti egyenlőtlenségre, a nők ellen megnyilvánuló különböző erőszakfajták tudatosítására helyezi a hangsúlyt, továbbá képzéseket, workshopokat tartanak világi nőknek, férfiaknak, apácáknak és szerzeteseknek egyaránt. A szervezet munkássága egy hármas keretrendszeren alapul. A személyes és a társadalmi változások érdekében integrálják a munkájukba a feminizmust, az erőszakmentes aktivizmust és a spirituális gyakorlást.
Képzéseik társadalmi kérdésekre (hatalom, strukturális erőszak, marginalizáció, privilégiumok) és önmagunk (identitás, gender, szexualitás) megértésére fókuszálnak. A nemi alapú erőszak érzékenyítésére is nagy hangsúlyt fektetnek, képzéseiken buddhista alapelvek segítségével mutatják be a nők elleni erőszak társadalmi beágyazottságát, illetve a probléma megszüntetéséhez vezető utat is buddhista tanításokkal példázzák a részvevők számára.
A Négy Nemes Igazság (szanszkrit: csatvári árjaszatjáni) a Buddha egyik legfontosabb alaptanítása. A buddhizmus ennek a Négy Igazságnak a belátására épül. Az Első Nemes Igazság szerint a szamszárikus létezésnek az alapvető működési mechanizmusa az, hogy létünk szenvedéssel teli (szanszkrit: duhkha), addig, amíg a három gyökérok (sz.: múla), a vágy (sz.: rága), a harag (sz.: dvésa) és a tudatlanság (sz.: móha) vezeti cselekedeteinket. A következő a Második Nemes Igazság, miszerint a szenvedésnek van oka. A Harmadik Nemes Igazság kimondja, hogy a szenvedést meg lehet szüntetni, és az ehhez vezető út a Negyedik Nemes Igazság, vagyis a Nemes Nyolcrétű Ösvény (sz.: árjástánga-márga) gyakorlása. Khuankaew a nők elleni erőszaknak a felismerését, belátását ezen a négy alapigazságon keresztül szemlélteti.
A tanfolyamokon első lépésben egy táblára felrajzolnak egy szigetet, majd megvitatják a résztvevőkkel a sziget természetét. Például, a sziget alapzata mélyen a felszín alatt van, az emberek csak a tetejét látják, ezt hívjuk szigetnek. A mélyben lévő alapzat tartja a szigetet, így ha meg akarjuk semmisíteni a szigetet, előbb le kell mennünk az elsőre láthatatlan alapzathoz, ami a szigetet fenntartja. Az analógia az Első Nemes Igazsággal az, hogy a nők szenvednek, ám ahhoz, hogy megszüntessük a nők elleni erőszakot, le kell hatolnunk a gyökérokokhoz. Így jutunk el az Első és Második Nemes Igazság gyakorlatba fektetéséhez: annak a felismeréséhez, hogy a nők elleni erőszak nemi alapú erőszak, vagyis egy speciális erőszak típus, aminek az oka pedig a patriarchális, azaz a férfiközpontú társadalmi rendszer.
A résztvevő nők első körben felírják a szigetre milyen szenvedést tapasztaltak eddigi életük során a családjuktól, a közösségüktől, a társadalomtól. Ezt követően a vezetők segítenek átgondolni a női résztvevőkkel, hogy szenvedéseik természetesek-e avagy „természetellenesek”. Ezek a nők gyakran úgy vélik, hogy az előző életbeli rossz cselekedeteiknek az eredménye, hogy megerőszakolták őket vagy párkapcsolaton belüli erőszakot kellett elszenvedniük. Tehát a legtöbb nő, akikkel eddig dolgoztak, úgy internalizálta a szenvedésteli tapasztalatait, hogy ez az ő karmája, az ő hibája, ez a természet rendje.
Ezután a szigetre felírt szenvedéseket a szerint nevesítik, hogy a nők elleni erőszaknak éppen melyik megnyilvánulási formáit tapasztalták. Majd tovább elemzik ezeket az erőszakfajtákat és összegezve felírják a táblára, hogy melyek azok a speciális szenvedésformák, amiket az intézményesített buddhizmus okozott a nőknek. Ezek összesítve a következők:
- A szerzetesek és a vallási intézmények hallgatnak a nemi alapú erőszakról és sokszor el is tussolják azokat.
- A nőknek azt mondják, hogy akadályozzák a szerzetesek cölibátusi fogadalmát.
- A nőknek azt mondják (gyakran szerzetesek), hogy azért születtek most nőnek, mert nem gyűjtöttek elég érdemet előző életükben, ezért nem születtek még férfi testbe.
- Az erőszakban elő nőknek gyakran azt mondják a vallási vezetők, buddhista tanítók, szerzetesek, hogy legyenek türelmesek a bántalmazó férjükkel vagy bocsássanak meg ex-bántalmazóiknak. Emellett azt az áldozathibáztató üzenetet közvetítik, hogy az ő karmájuk, hogy bántalmazzák vagy bántalmazták őket.
- Azok a nők akiknek abortusza volt, olyan bűntudatkeltő üzeneteket kapnak, amik azt közvetítik, hogy a vallásuk szerint helytelenül cselekedtek.
Ennek a feladatnak a segítségével a résztvevők képesek rálátni arra, hogy ezek a tapasztalatok egyáltalán nem természetesek, egyediek, „karmikusak”, hanem szenvedéseik a nők kollektív szenvedéseinek társadalmunkban megnyilvánuló riasztó tünetei.
A következő feladatban kitérnek a Második Nemes Igazságra. Megnevezik a nők szenvedéseinek okait. Ennek segítségével azonosítják és nevesítik a következő tényezőket, amelyek fenntartják és újratermelik a nők elleni erőszakot; patriarchátus, intézményesített vallás, politika, jogrendszer, oktatás, tömegmédia, globalizáció, fogyasztói kultúra, militarista diktatúra, stb. A Harmadik Nemes Igazság szerint a nők elleni erőszak megszüntethető (mivel a szenvedés is megszüntethető) és erre a gyógyír a Nemes Nyolcrétű Ösvény gyakorlatba ültetése, amely magába foglalja többek között a Helyes Nézet (sz.: szamjag-dristi) kialakítását a nők elleni erőszakkal kapcsolatban, leegyszerűsítve azt, hogy strukturális problémaként kell tekinteni a jelenségre.
A cikk írója Tokai Zsófia, az ELTE TÁTK társadalmi nemek tanulmánya MA szakos hallgatója, BA tanulmányait a Buddhista Főiskolán fejezte be vallás- és filozófiatörténeti specializáción.
Irodalom:
Khuankaew, Ouyporn 2009: Buddhism and Domestic Violence. Using the Four Noble Truth to Deconstructs and Liberate Women’s Karma. In: Watts Jonathan S.: Rethinking Karma: The Dharma of Social Justice: University of Washington Press, 199–224.