Elérkeztünk a cikksorozat azon részéhez, amelyben, a történelmi folyamatok és az identitás alakulásának ismeretében szemügyre vesszük az európai muszlim nők fejkendő viselésének okait. Természetesen nem lehet mindenkit személyesen megkérdezni, hogy hol, miért és mikor hord hidzsábot, azonban a sémák és mintázatok felvázolása is közelebb segít a jelenség megértéséhez.
https://fashionfav.com/magazine-editorials/ugbad-abdi-zoe-ghertner-i-d-magazine/
Először is szeretném továbbra is hangsúlyozni, hogy az Európában élő muszlim populáció tagjait nem lehet egy kalap alá venni, hiszen rendkívül differenciált populációról van szó, amely számos dimenzió mentén különbözik: etnikai, származási hely szerint, az iszlám mely ágához/ vallásjogi iskolájához tartoznak, generációk, mérsékeltek vagy radikálisak, szekuláris vagy totalizáló-iszlám felfogásúak és hogy hogyan viszonyulnak a befogadó társadalomhoz, izolálódnak vagy részt vesznek a helyi társadalmi életben. Ezt fejben tartva lépjünk is tovább.
Miért hordják?
A fejkendőt viselő nők körüli értetlenség, a közbeszédben és politikai színtereken zajló viták is azt mutatják, hogy egy rendkívül komplex jelenségről van szó, nem tudunk leegyszerűsített válaszokat fölmutatni, sőt a muszlim közösségek és még maguk a muszlim nők sem osztanak egységes véleményt a hidzsáb-kérdésben.
Van olyan nő, aki egyáltalán nem hord kendőt annak ellenére, hogy muszlim hívő, mert nem tartja a vallási előírásnak. Ennek az ellenkezője is előfordul, ha valaki azért hordja, mert vallásos és a vallása megéléseként tekint a haj és bizonyos testrészek eltakarására köztereken. Van olyan is, aki szintén nem veszi fel, a fejkendőt, viszont nem hívő (Ayaan Hirsi Ali szomáliai származású, volt holland politikus, feminista író, az egyik leghíresebb képviselője eme csoportnak), mert úgy gondolja, hogy a fejkendő a nők elnyomásának és a fundamentalista iszlám irányzatának a szimbóluma.
A komplex vallási értelmezésen túlmutatóan a fejkendő jelezheti az etnikai identitást, a modern gondolkodást, a liberális önkifejezést vagy akár a bevándorlóktól megtagadott méltóságra való igényt.
http://www.sosab.fr/style/comment-porter-couleurs-pastels/
Továbbá modern társadalmakban megváltozik a fátyolnak, mint szimbólumnak a jelentése, a modern identitás kifejező eszköze lehet a Nyugati társadalmakban. Bár valamilyen szinten még mindig jelen vannak azok stigmák, amelyek a fejkendőt viselőkre tapadnak (pl.: liberális demokratikus értékek, szekularizmus elutasítása, nők elnyomása, idegenség), idővel elhomályosulnak és a
muszlim identitás modern kifejező eszközévé válhat a kendő. Az Európában élő muszlimok számára az iszlámhoz köthető kulturális szokások megtartó erőt és az önreprezentációjukhoz szükséges keretet biztosítják, melyeket egyre gyakrabban visznek a nyílt társadalmi szférába. (hidzsáb, szakáll, turbán viselés, muszlim elképzelések intézményesülése pártok formájában stb.)
Ez az egyre növekvő iszlám öntudat és a „másság” jól látható megjelenése az európai társadalmakban fortyogó feszültségeket szül, ami egy-egy vita, törvényjavaslat formájában a politikában is felszínre tör, mint például a nyugat európai „burka-viták”.
Kendő fajták
Bár a média burka-tilalomként hivatkozik a nikábot korlátozni szándékozó kezdeményezésekre, fontos, hogy tisztában legyünk a különböző kendőtípusokkal, mert ez esetben is, kissé félrevezető a burka megnevezés, ami a Nyugat-Európában alig előforduló teljes testet eltakaró viseletet jelenti. Egyébként a burka még a muzulmán világban sem szokványos, a leggyakrabban Pakisztán és Afganisztán területén találkozhatunk ezzel az öltözékkel.
National Geographic, 2016. február
Modern muszlim identitás
Az identitás, mint fogalom lényegében az önazonosságot jelenti. Az egyén számára alapvető igény, hogy választ tudjon adni arra a kérdésre, hogy” ki vagyok én?” és ez az individualizálódó világunkban egyre inkább központi témává és egyéni döntéssé válik. A döntések pedig értékeken nyugszanak, amelyeket az egyén a családban, iskolában, munkahelyen, egyszóval az adott társadalomban sajátít el. Ezért játszik a közeg nagy szerepet az értékek és ezen keresztül az identitás formálásában.
Nyugat-Európában a muszlim nők legtöbbször már nem kényszerülnek bele a tradicionális női szerepkörbe, amely felfogás a (muszlim) nő számára a házasságot, a háztartás és a családi élet irányítását és a gyerekek nevelését jelöli ki életcélnak. Bár nyilvánvalóan ez a felfogás nem tűnt el teljesen, viszont a többgenerációs bevándorló háttérrel rendelkező fiatal nyugat-európai muszlim nők általánosságban felvilágosultak, nagyvárosi, modern életet élnek, részt vesznek a felsőoktatásban és a nyilvános tereken is jelen vannak (szórakozóhelyekre, színházba járnak, vásárolnak stb.).
Ez ellentmond az arab nemi szerepekről alkotott nyugati, liberális sztereotípiáknak, ugyanakkor a tradícionális muszlim értékrendbe sem illeszthető már be többé.
Ezek a lányok úgy szocializálódnak, hogy az európai értékeket sajátítják el és illesztik be a belső normarendszerükbe osztálytársaik és az őket körülvevő közeg révén. A modern Nyugati civilizáció az egyéni döntés szabadságát helyezi a legfőbb értékek közé, tehát az európai másod-harmad generációs bevándorló családból származó lányoknak már természetes dolog lesz az egyéni kifejezés szabadsága, gondolhatják úgy, hogy a fejkendővel fejezik ki saját identitásukat. Hiszen a modern európai értékek alapján bármely módon kifejezheti önmagát, elvileg nincsenek korlátok.
Norvég középiskolások a Skam c. sorozatban
https://skam.fandom.com/wiki/Season_2,_Episode_2?file=S02e02.jpg
A hidzsáb az iszlám kultúra személyes és kollektív kifejeződése lesz az ő esetükben és egyben az új öntudat jelképe is, nem pedig elsősorban vallási szimbólum, mint ahogyan azt a felületes nyugati értelmezések vélik. A nikáb/ csador felöltése tehát Európában már többnyire nem a családi, vallási tradíciók betartásaként értelmezhető, melyek generációkon keresztül öröklődnek, hanem éppen az európai szabadságeszmény belsővé válása indítja a fiatal muszlim nőket, hogy kendőt öltsenek és az utcára vonuljanak demonstrálni a kendő viselése mellett. Márpedig beláthatjuk azt, hogy a véleményéért határozottan kiálló nő képe egyértelműen ellentmond a tradicionális (muszlim), az otthoni feladatokban és a házasságban kiteljesedő nő ideálnak. A gondolatmenet eme pontján észrevehetjük azt, hogy az ügy kezd a férfi-női viszony kérdéskörébe csúszni, amikor a modern értékrenddel rendelkező, saját szabad akaratából kendőt viselő európai muszlim nő öltözékére, identitását korlátozó szabályokat dolgoznak ki (férfi) politikusok olykor-olykor, azzal a címszóval (engedve a közvélemény nyomásának), hogy az „elnyomott” nőket fel kell szabadítani.
A te tested, a te döntésed: Mit jelent az erényes öltözködés manapság? (Vogue Arabia)
https://www.beautyscene.net/editorial/vogue-arabia-april-2019/
Ezt a témát azért tartom érdekesnek és fontosnak mert remekül példázza a kultúrák találkozásakor felbukkanó problémák legfőbb gyökerét: azt, hogy egy bizonyos kulturális jelenség mennyire máshogy, sőt akár szöges ellentétként értelmezhető, attól függően, hogy ki milyen civilizációban szocializálódott, milyen értékeket, attitűdöket sajátított el, milyen „szemüvegen keresztül” szemléli a világot. A sokszínűség felismerése merőben megváltoztatja az ember szemléletmódját és fogékonnyá, sőt kíváncsivá teszi egy „más világ” értékeire, gondolataira. Az idegennek ható jelenségek megismerésére égetően szükség van, a békés együttélés érdekében egy olyan korban, amikor a globális folyamatok virtuális és fizikai értelemben is közel hozzák egymáshoz az eltérő kultúrákat.
Szerző: Bonifert Rita szociológus hallgató, ELTE TÁTK