Ezerszínű fejkendő III.

Ezerszínű fejkendő III.

Ezerszínű fejkendő III.

Elérkeztünk a cikksorozat azon részéhez, amelyben, a történelmi folyamatok és az identitás alakulásának ismeretében szemügyre vesszük az európai muszlim nők fejkendő viselésének okait. Természetesen nem lehet mindenkit személyesen megkérdezni, hogy hol, miért és mikor hord hidzsábot, azonban a sémák és mintázatok felvázolása is közelebb segít a jelenség megértéséhez.

ugbad-abdi-covers-i-d-magazine-summer-2019-by-zo_-ghertner-4_copy.jpg

https://fashionfav.com/magazine-editorials/ugbad-abdi-zoe-ghertner-i-d-magazine/

Először is szeretném továbbra is hangsúlyozni, hogy az Európában élő muszlim populáció tagjait nem lehet egy kalap alá venni, hiszen rendkívül differenciált populációról van szó, amely számos dimenzió mentén különbözik: etnikai, származási hely szerint, az iszlám mely ágához/ vallásjogi iskolájához tartoznak, generációk, mérsékeltek vagy radikálisak, szekuláris vagy totalizáló-iszlám felfogásúak és hogy hogyan viszonyulnak a befogadó társadalomhoz, izolálódnak vagy részt vesznek a helyi társadalmi életben. Ezt fejben tartva lépjünk is tovább.

Miért hordják?

A fejkendőt viselő nők körüli értetlenség, a közbeszédben és politikai színtereken zajló viták is azt mutatják, hogy egy rendkívül komplex jelenségről van szó, nem tudunk leegyszerűsített válaszokat fölmutatni, sőt a muszlim közösségek és még maguk a muszlim nők sem osztanak egységes véleményt a hidzsáb-kérdésben.

 Van olyan nő, aki egyáltalán nem hord kendőt annak ellenére, hogy muszlim hívő, mert nem tartja a vallási előírásnak. Ennek az ellenkezője is előfordul, ha valaki azért hordja, mert vallásos és a vallása megéléseként tekint a haj és bizonyos testrészek eltakarására köztereken. Van olyan is, aki szintén nem veszi fel, a fejkendőt, viszont nem hívő (Ayaan Hirsi Ali szomáliai származású, volt holland politikus, feminista író, az egyik leghíresebb képviselője eme csoportnak), mert úgy gondolja, hogy a fejkendő a nők elnyomásának és a fundamentalista iszlám irányzatának a szimbóluma.

A komplex vallási értelmezésen túlmutatóan a fejkendő jelezheti az etnikai identitást, a modern gondolkodást, a liberális önkifejezést vagy akár a bevándorlóktól megtagadott méltóságra való igényt.

hijab-pastel-outfit.jpg

http://www.sosab.fr/style/comment-porter-couleurs-pastels/

Továbbá modern társadalmakban megváltozik a fátyolnak, mint szimbólumnak a jelentése, a modern identitás kifejező eszköze lehet a Nyugati társadalmakban. Bár valamilyen szinten még mindig jelen vannak azok stigmák, amelyek a fejkendőt viselőkre tapadnak (pl.: liberális demokratikus értékek, szekularizmus elutasítása, nők elnyomása, idegenség), idővel elhomályosulnak és a

muszlim identitás modern kifejező eszközévé válhat a kendő. Az Európában élő muszlimok számára az iszlámhoz köthető kulturális szokások megtartó erőt és az önreprezentációjukhoz szükséges keretet biztosítják, melyeket egyre gyakrabban visznek a nyílt társadalmi szférába. (hidzsáb, szakáll, turbán viselés, muszlim elképzelések intézményesülése pártok formájában stb.)

Ez az egyre növekvő iszlám öntudat és a „másság” jól látható megjelenése az európai társadalmakban fortyogó feszültségeket szül, ami egy-egy vita, törvényjavaslat formájában a politikában is felszínre tör, mint például a nyugat európai „burka-viták”.

Kendő fajták

Bár a média burka-tilalomként hivatkozik a nikábot korlátozni szándékozó kezdeményezésekre, fontos, hogy tisztában legyünk a különböző kendőtípusokkal, mert ez esetben is, kissé félrevezető a burka megnevezés, ami a Nyugat-Európában alig előforduló teljes testet eltakaró viseletet jelenti. Egyébként a burka még a muzulmán világban sem szokványos, a leggyakrabban Pakisztán és Afganisztán területén találkozhatunk ezzel az öltözékkel.

musli_hijab_1.jpg

National Geographic, 2016. február

Modern muszlim identitás

Az identitás, mint fogalom lényegében az önazonosságot jelenti. Az egyén számára alapvető igény, hogy választ tudjon adni arra a kérdésre, hogy” ki vagyok én?”  és ez az individualizálódó világunkban egyre inkább központi témává és egyéni döntéssé válik. A döntések pedig értékeken nyugszanak, amelyeket az egyén a családban, iskolában, munkahelyen, egyszóval az adott társadalomban sajátít el. Ezért játszik a közeg nagy szerepet az értékek és ezen keresztül az identitás formálásában.

Nyugat-Európában a muszlim nők legtöbbször már nem kényszerülnek bele a tradicionális női szerepkörbe, amely felfogás a (muszlim) nő számára a házasságot, a háztartás és a családi élet irányítását és a gyerekek nevelését jelöli ki életcélnak. Bár nyilvánvalóan ez a felfogás nem tűnt el teljesen, viszont a többgenerációs bevándorló háttérrel rendelkező fiatal nyugat-európai muszlim nők általánosságban felvilágosultak, nagyvárosi, modern életet élnek, részt vesznek a felsőoktatásban és a nyilvános tereken is jelen vannak (szórakozóhelyekre, színházba járnak, vásárolnak stb.).

Ez ellentmond az arab nemi szerepekről alkotott nyugati, liberális sztereotípiáknak, ugyanakkor a tradícionális muszlim értékrendbe sem illeszthető már be többé.

Ezek a lányok úgy szocializálódnak, hogy az európai értékeket sajátítják el és illesztik be a belső normarendszerükbe osztálytársaik és az őket körülvevő közeg révén. A modern Nyugati civilizáció az egyéni döntés szabadságát helyezi a legfőbb értékek közé, tehát az európai másod-harmad generációs bevándorló családból származó lányoknak már természetes dolog lesz az egyéni kifejezés szabadsága, gondolhatják úgy, hogy a fejkendővel fejezik ki saját identitásukat. Hiszen a modern európai értékek alapján bármely módon kifejezheti önmagát, elvileg nincsenek korlátok.

skam.jpg

Norvég középiskolások a Skam c. sorozatban

https://skam.fandom.com/wiki/Season_2,_Episode_2?file=S02e02.jpg

A hidzsáb az iszlám kultúra személyes és kollektív kifejeződése lesz az ő esetükben és egyben az új öntudat jelképe is, nem pedig elsősorban vallási szimbólum, mint ahogyan azt a felületes nyugati értelmezések vélik. A nikáb/ csador felöltése tehát Európában már többnyire nem a családi, vallási tradíciók betartásaként értelmezhető, melyek generációkon keresztül öröklődnek, hanem éppen az európai szabadságeszmény belsővé válása indítja a fiatal muszlim nőket, hogy kendőt öltsenek és az utcára vonuljanak demonstrálni a kendő viselése mellett. Márpedig beláthatjuk azt, hogy a véleményéért határozottan kiálló nő képe egyértelműen ellentmond a tradicionális (muszlim), az otthoni feladatokban és a házasságban kiteljesedő nő ideálnak. A gondolatmenet eme pontján észrevehetjük azt, hogy az ügy kezd a férfi-női viszony kérdéskörébe csúszni, amikor a modern értékrenddel rendelkező, saját szabad akaratából kendőt viselő európai muszlim nő öltözékére, identitását korlátozó szabályokat dolgoznak ki (férfi) politikusok olykor-olykor, azzal a címszóval (engedve a közvélemény nyomásának), hogy az „elnyomott” nőket fel kell szabadítani.

vogue.jpg

A te tested, a te döntésed: Mit jelent az erényes öltözködés manapság? (Vogue Arabia)

https://www.beautyscene.net/editorial/vogue-arabia-april-2019/

Ezt a témát azért tartom érdekesnek és fontosnak mert remekül példázza a kultúrák találkozásakor felbukkanó problémák legfőbb gyökerét: azt, hogy egy bizonyos kulturális jelenség mennyire máshogy, sőt akár szöges ellentétként értelmezhető, attól függően, hogy ki milyen civilizációban szocializálódott, milyen értékeket, attitűdöket sajátított el, milyen „szemüvegen keresztül” szemléli a világot. A sokszínűség felismerése merőben megváltoztatja az ember szemléletmódját és fogékonnyá, sőt kíváncsivá teszi egy „más világ” értékeire, gondolataira. Az idegennek ható jelenségek megismerésére égetően szükség van, a békés együttélés érdekében egy olyan korban, amikor a globális folyamatok virtuális és fizikai értelemben is közel hozzák egymáshoz az eltérő kultúrákat.

Szerző: Bonifert Rita szociológus hallgató, ELTE TÁTK

 

Facebook Comments