„Irreális lenne béketárgyalásokat kezdeni az oroszokkal, amíg azok drónokkal és rakétákkal pusztítják Ukrajna városait” – jelentette ki Tompa Tibor, a Kijevi Magyarok Egyesületének alelnöke újságírói kérdésre válaszolva. Szavai azon a kerekasztal-beszélgetésen hangzottak el, melyet a Szabadság Körei Közösség nemrégiben rendezett Budapesten. Kepecs Ferenc beszámolója az eseményről

Fotó: Sárdi A. Zoltán

A nyilvános beszélgetésen, melyen elsősorban az orosz-ukrán, illetve az izraeli-palesztin konfliktus okairól volt szó, Tompa Tibor mellett Perintfalvi Rita teológusnő, a közösség alapítója és Büchler Tamás, az Európai Programok Szervezete kisebbségi jogokkal foglalkozó csoportjának koordinátora, zsidó aktivista vett részt. A beszélgetést Lampé Ágnes újságíró vezette.

Az újságírói kérdés úgy hangzott: hogyan fogadnák az ukránok azt az újabban felvetődött javaslatot, hogy Budapesten rendezzenek orosz-ukrán béketárgyalásokat, illetve – a gázai konfliktusra vonatkoztatva – hogy vajon lehetséges-e kompromisszum, ha az érintettek nagy része azt vallási szembenállásnak tekinti.

Tompa Tibor, aki a konferenciára Kijevből, interneten jelentkezett be, tagadta, hogy az orosz és az ukrán nemzet közötti háborúról lenne szó, érzékeltetve, hogy bár az oroszokról beszél, ellenségnek valójában a Putyin-rendszert tartja. – Egyfajta ideológiai harcról van szó, az ukránok nem fogadják el, hogy Putyin az „orosz világ” részévé tegye őket és „orosz rabszolgaságot” kényszerítsen rájuk. Vagyis nincs esély a megegyezésre addig, amíg az oroszok célja az ukrán állam megsemmisítése. Moszkva uralkodó körei ugyanis saját hazai hatalmukat látják veszélyben, ha a perspektíva az, hogy Ukrajnából a jövőben virágzó demokratikus állam válik – mutatott rá Tompa Tamás.

– De vajon miért háborúzik az ember? – tette fel a kérdést Perintfalvi Rita. Szerinte elsősorban a hatalomról van szó, no meg arról, hogy az emberek hajlamosak arra, hogy a mások igazságával szemben abszolutizálják a sajátjukat, hogy másokat esetenként kiirtandó ellenségnek tekintsenek. Ilyenre – emlékeztetett – a Biblia ószövetségi részében is találunk példákat. Ezt Büchler Tamás is elismerte, de emlékeztetett: a későbbi, rabbinikus zsidóság már elfordult ettől a felfogástól. Mi – mondta – két évezreden át csak áldozatok voltunk, az a nép, amely „sohasem üt vissza”. Ez most Izrael esetében megváltozott, ami a világot, amely hozzászokott a zsidóság áldozati szerepéhez, némileg zavarba is hozta. A muszlim világot pedig egyenesen radikalizálta – mutatott rá. A Hamasz októberi támadásának kegyetlensége hatalmas indulatokat keltett Izraelben, amit egyes politikusok ki is használnak. Én azonban – bár nem tetszik a gázai pusztítás – megértem ezeket az indulatokat – mondta Büchler Tamás.

A közönség soraiból felvetették azt a kérdést, hogy vajon mi volt a célja a Hamasz barbár támadásának. Büchler szerint egyrészt meg akarták akadályozni Izraelnek és az arab világ egyik vezető hatalmának, Szaúd-Arábiának kibontakozóban lévő megbékélését, másrészt a Gázában törvényszerűen bekövetkező pusztulással akkora mértékűre akarták fokozni az Izrael elleni gyűlöletet, a zsidó államban pedig olyan fokra akarták szítani az indulatokat, hogy az hosszú időre lehetetlenné tegyen mindenfajta megbékélést.

­Fotó: Sárdi A. Zoltán

-Létezik-e igazságos háború? – vetődött fel a közönség soraiból. Perintfalvi emlékeztetett: a kereszténység eredetileg a béke vallása volt, ám miután államvallássá lett, ez az elv már nem érvényesült. Egy háború csak akkor igazságos, ha a cél az igazságos béke. Izrael és a Hamasz összecsapása kapcsán a teológusnő rámutatott: az e háborúval járó pusztítás nem lehet nagyobb, mint amennyi az igazságos célok eléréséhez szükséges.

Büchler Tamás arról beszélt, hogy az emberek mind a zsidó, mind pedig a muszlim oldalon önmaguk közösségét csak áldozatnak látják, ami radikalizál és gyűlölet-bűncselekményekhez vezet. Ez pedig hosszú évtizedekre meghatározhatja az emberek gondolkodását. Perintfalvi ezzel egyetértve rámutatott: az emberek mindkét oldalon mintegy saját világlátásuk buborékjában élnek. A muszlimok már nyugaton is radikalizálódtak, de radikalizálódik Izrael Netanjahu vezette kormánya is. A magyar vezetés „békepártiságát” a teológusnő egyfajta Moszkva-pártiságnak, az orosz agresszió jóváhagyásának minősítette. Megfogalmazása szerint az ukrajnai háború valójában Putyin és a nyugati civilizáció között zajlik. A mi feladatunk az, hogy egy igazi békéért lépjünk fel – mondta.

– Vajon meddig viselik el az emberek a háborúkat? – volt a következő kérdés. Tompa Tibor erre reagálva elmondta: nemrégiben tanúja volt annak, hogy egy ukrán anya felvetette: a háború pusztulást jelent, de – tette hozzá az asszony – vajon ki véd meg bennünket, ha mi nem védjük meg önmagunkat? Büchler Tamás pedig idézte Golda Meir egykori izraeli miniszterelnök-asszony megfogalmazását, mely szerint akkor lesz béke, ha az arab anyák jobban fogják szeretni fiaikat, mint amennyire gyűlölik Izraelt. Idézte, de nem értett vele egyet teljesen. Az arab anyák is szeretik gyermekeiket – mondta – önmaguk azonban elnyomottak, nincs szavuk a politikában, arról nem is szólva, hogy folyamatos agymosásnak vannak kitéve.

Tompa Tibor az Izrael és több arab állam között létrejött Ábrahám-egyezményekre utalva rámutatott: ezek a bizonyítékai annak, hogy a vallási különbségek nem teszik lehetetlenné a megbékélést. Amihez Perintfalvi Rita hozzátette: ezen a téren a katolicizmus is előrelépett: míg korábban azt hangoztatta, hogy csakis nála van az igazság, ma már úgy fogalmaz, hogy a többi vallásban is megtalálható az igazság csirája. Ez pedig az első lépés a megértés felé.

Tompa Tibor örömét fejezte ki afölött, hogy a konferencia résztvevői átérezték, milyen helyzetben vannak az ukránok, egyben megmutatva: vannak magyarok, akik megértik őket.

A konferenciát Perintfalvi Rita szavai zárták: az emberiség lassan ráébred arra, hogy a humánum erősebb az erőszaknál. Tanulnunk kell a szeretetet – mondta a teológusnő.

Fotó: Sárdi A. Zoltán

Szerző: Kepecs Ferenc