A népszerű vélekedéssel ellentétben a „nagybetűs” Római Katolikus teológia nem egy homogén tömb, hanem inkább mondható egy plurális teológiai rendszernek, amelyben sokféle megközelítés hol egymással párhuzamosan, hol egymást kiegészítve, vagy éppen ellentétben állva magyarázza a keresztényi hit alapvetéseit.

Így simul bele a feminista teológia is az értelmezési lehetőségek széles horizontjába, például a queer teológia mellé, amelyről korábban Gyárfás Judit írt alapos bemutatást a Felszabtérre. Most pedig a feminista teológia legfontosabb megközelítés módjait szeretném bemutatni, vagyis azt, hogy hogyan tudja a feminista értelmezés megmutatni a nőknek is a felszabadulás lehetőségeit, a bibliai szövegolvasás közben. A bibliai történetekkel és tanításokkal kapcsolatos előzetes tudásanyagot úgy tudjuk rekonstruálni, tehát újrahuzalozni, hogy a személyes élményeinkből kiindulva leépítjük a domináns értelmezési kereteket, és a tüzetes szövegvizsgálat által újra gondoljuk a Szent szövegek jelentésrétegeit.

Elizabeth Schüssler Fiorenza amerikai feminista teológus arra bíztat minket, hogy értékeljük át a bibliai szövegekkel való kapcsolatunkat bár tisztában van azzal, hogy a domináns biblia értelemzések megkérdőjelezése vaskos tabunak számít sok közösségben. Tehát nulladik lépésként meg kell küzdenünk a saját félelmeinkkel, érzelmeinkkel, ami után kitárul a friss gondolatok tárháza, amelyben sok jó és építő dolgot fedezhetünk fel.

Elizabeth Schüssler Fiorenza feminista teológus professzor

A feminista szemlélethez vezető úton

Miután tovább lendültünk a nehéz érzelmeinken, amelyek a biblia autoriter jellegű értelmezésének a megkérdőjelezéséből fakadnak, akkor Schüssler egy komplett stratégia pakkot kínál nekünk a további útra.

Első lépésként a saját tapasztalatainkkal érdemes kezdeni, amelyek fontos alapkövei a feminista teológiának, hiszen az androcentrimusnak köszönhetően a nőiség élménye nincs jelen a hagyományos teológiai értelmezésekben. Az androcentrizmus egy olyan látásmódot jelent, amely a férfi szempontjából vizsgálja a világot, egyetemesnek, semlegesnek és objektívnek beállítva azt.

Fontos tudatosítani azt, hogy minden narratívát meghatároz az, hogy az elbeszélő milyen társadalmi pozícióból beszél, hogyan észlelik őt a körülötte lévők. Például, az, hogy Jézus férfiként volt jelen egy alapvetően patriarchális társadalmi rendszerben, magával hozza azt, hogy hogyan viszonyultak hozzá a korabeli emberek. Így lehet, hogy nőként nem úgy olvasom az evangéliumot, hogy végig Jézus emberi nemére fókuszálok, de az őt érzékelő társadalmi tapasztalások mégis elidegenítően hatnak.

Következő pontban fontos megvizsgálni a dominancia kérdését, hiszen mi magunk is rendelkezünk társadalmi, kulturális és vallási háttérrel, ami meghatározza azt, hogy hogyan reagálunk, hogyan értelmezzük a bibliai szövegeket, történeteket. Például fehér európaiként más élményt vált ki belőlünk egy rabszolgaságról szóló történet, mint például egy afro-amerikai emberből.

https://sojo.net/articles/sheroes-faith/meet-mother-african-feminist-theology

Továbbá érdemes „gyanakvó” attitűddel hozzálátni az értelmezéshez, tehát a szövegekhez inkább több óvatossággal, mint teljes bizalommal forduljunk, legalábbis tudományos szinten. Vagyis Schüssler Fiorenzia arra buzdít, hogy értő figyelemmel olvassuk a sorokat, mintsem kritikátlan elfogadással, beleegyezéssel és engedelmességgel.

Az értékelés és a fejlődés azért fontos stratégia, hiszen ezzel elismerjük, hogy egy szövegnek több jelentésrétege is lehet. Ha a szövegeket kontextusban tudjuk szemlélni és elemezzük az írás retorikáját és hagyományait, akkor fel fog tűnni a patriarchális értékek belsővé tétele kulturális-vallásos szinten. A patriarchális elemek felett pedig nem kellene továbbsiklani, hanem további kritikus vizsgálattal érdemes a bibliai szövegeket tanulmányozni.

Schüssler Fiorenza kiemeli azt is, hogy milyen nagy jelentőséggel bír az, hogy tudjunk hinni egy jobb jövőben. A változtatáshoz kulcsfontosságú képesség az, hogy bízunk abban, hogy igenis lehet változtatni. Az újra-elképzelés révén megérthetjük mások nézőpontját és azt a fájdalmat is, amelyen sokan keresztülmennek. Ha a feminista teológiáról beszélünk, akkor például a nézőpontváltás után újra el lehet mondani a bibliai történeteket más megvilágításban, új szemlélettel lehet a történelmet tekinteni.

Éva teremtése, Michelangelo, Sixtus-kápolna

https://hu.painting-planet.com/eve-teremtese-michelangelo-buonarroti/

Ezzel a lendülettel haladunk tovább a következő stratégia felé, amely arra hív, hogy adjunk hangot az elnémítottaknak a bibliai történetekben. Vagyis itt emlékezzünk vissza arra, hogy ahogy korábban már említettem ezek a szövegek egy férfiközpontú perspektívából íródtak. Tehát, ahogy Schüssler mondja, az emlékezet és a rekonstrukció által megpróbáljuk megérteni azokat, akik kimaradtak a történetekből, hiszen nem az ő narratívájukból értesülünk az eseményekről. De ez korántsem jelenti azt, hogy nem volt jelen, például a nők csoportja. Tehát a konkrét társadalmi eseményeknél, így a bibliai történtekben is ott kellett, hogy legyenek, noha a történetmesélésből gyakran kimaradtak.

Az utolsó stratégia valamilyen szinten magába foglalja az összes többi stratégiát. Ez a szemlélet arra indít minket, hogy az aktuális domináns attitűdöket változtassuk meg a jövőben. Schüssler Fiorenza elismeri, hogy ez nem lehetséges anélkül, hogy ne a jelenlegi élményeinkből építkezzünk, amelyeket már előre behatárolja az, hogy mi történt a múltunkban. Úgyhogy az a javaslata a feminista teológusnak, hogy vizsgáljuk meg a múltunkat, illetve a jelenünket is, annak érdekében, hogy kreatív víziókat és elképzeléseket tudjunk biztosítani a jövő társadalmának. Amennyiben hiszünk egy igazságos jövő létrehozásában, akkor képesek leszünk megváltoztatni a jelen és a múlt azon területeit, amelyek sokszor lefojtják a nagyratörő elképzeléseinket.

Szerző: Bonifert G. Rita

Szöveg forrása: Document 28: Elizabeth Schüssler Fiorenza, “To Comfort or to Challenge: Feminist Theological Reflections on the Pre-Conference Process,” in Women’s Ordination Conference, New Women, New Church, New Priestly Ministry: Proceedings of the Second Conference on the Ordination of Roman Catholic Women (New York: Kirkwood Press, 1980), pp. 43-60, by Elizabeth Schussler Fiorenza. Included in How Did Catholic Women Participate in the Rebirth of American Feminism?, by Mary Henold. (Binghamton, NY: State University of New York at Binghamton, 2005).

Borítókép: https://hu.sainte-anastasie.org/articles/psicologa-social-y-relaciones-personales/androcentrismo-qu-es-y-cmo-afecta-a-las-mujeres.html