Leszbikus szerelem a katolikus egyházban – Juana Inés de la Cruz nővér költészete

Leszbikus szerelem a katolikus egyházban – Juana Inés de la Cruz nővér költészete

Leszbikus szerelem a katolikus egyházban – Juana Inés de la Cruz nővér költészete

Juana Inés de la Cruz mexikói kreol szerzetesnővér volt a XVII. században. Latin-Amerika egyik legnagyobb költőjének tartják, a nők jogainak egyik első védelmezőjének, és számos kutató szerint ő tekinthető az első leszbikus, feminista írónőnek.  

Juana 1651-ben – házasságon kívüli kapcsolatból – született a gyarmati Latin-Amerikában, egy Mexikóvároshoz közeli településen, Új-Spanyolország akkori alkirályságában. 

Abban az időben a lányoknak nem volt lehetőségük tanulni, Juana azonban a nagyapja házában megtanult olvasni, és falta a könyveket. 

A 16 éves Juana engedélyt kért a szüleitől, hogy férfinak álcázva magát egyetemre járhasson. Szülei ezt megtagadták, így Juana, akinek a házassághoz nem volt kedve, úgy döntött, hogy  kolostorba lép. Az ő idejében a kolostorok voltak az egyetlen helyek, ahol egy nő – viszonylagos függetlenségben – tanulmányokat folytathatott. Ezt a döntését így kommentálta: 

„Beléptem a szerzetesi rendbe, még akkor is, ha tisztában voltam vele, hogy vannak bizonyos jellemzői a kolostori életnek, amelyek nagyon távol állnak a természetemtől, de nem fűlik a fogam férjhez menni…” 

Sor Juana Inés de la Cruz, A woman of Genius, ford. M. Sayers Peden, Connecticut 1987, 31. o.

Juana nővér kolostori szobája hamarosan Mexikóváros szellemi központjává vált. Könyvtára mintegy 4000 könyvet számlált, ami így az akkori legnagyobb gyűjteménynek számított Mexikóban.

Szobájában előszeretettel látogatott el a város értelmiségi elitje is. Köztük volt María Luisa de Paredes grófnő, Mexikó alkirályának felesége is. Az alkirályné kegyeibe fogadta a fiatal és lenyűgöző tehetséget, és védelmet biztosíott számára az egyházi támadások ellen. Kapcsolatuk eleinte szoros barátsággá, majd szerelemmé fejlődött. María Luisa alkirályné ihlette Juana nővért, hogy szerelmes verseket írjon, és kifejezze leszbikus szerelmét, ami abban az időben égbekiáltó bűnnek számított :

Nőnek lenni, és nem eltűnni, 

nem akadálya, hogy szeresselek; 

Te tudod, hogy a lelkeket 

Nem érdeklik a távolság és a nemek.

Juana nővér csaknem 50 verset szentelt múzsájának, María Luisa alkirálynőnek: 

Melyben illő szerelmessel teszi boldoggá fantáziáját (Contiene una fantasía contenta con amar decente)

Szerelmem árnya, állj! Sikló igézet!
Te bűvös vágyam testté vált alakja!
Szép ábránd, kiért meghalnék vigadva,
édes képzelgés, kiért kínban élek!

Szívem kellemed vonzó mágneséhez
már engedelmes acélként tapadna,
mért hízelegsz hát, bűvölsz, csábítasz, ha
aztán csúfolva szöksz előlem, édes?

Csak ne dicsekedj szerte a világba,
hogy győzött rajtam gőgöd úri kénye;
s szökjék ki bár tested gigászi árnya

e pányvából, mit vágyam font köréje –
hiába mond csődöt e szív s a pányva,
mert képzeletem zár be börtönébe.

(András László fordítása)

A római katolikus egyház hatóságai nem nézték jó szemmel Juana nővér nagyvilági életét, és éles kritikáját, amelyet a merev és patriarchális egyházi hierarchiával szemben fogalmazott meg, és azt sem, hogy állhatatosan kiállt a nők jogai védelmében.

Amelyben a férfiakat ostorozza (Hombres necios que acusáis) – részlet

Balga férfiak, a nőt

mért bántjátok oktalan?

Vétke oka, ok ha van,

ti lehettek legelőbb.

Féltek; ki csodálja, hogy

dölyfössé lesz? Nem csoda.

Mért hajtjátok jóra, ha

rosszra bujtja vágyatok?

Hogyha ellenáll szegény nő,

s vad ostromban hull a vár,

„Romlott!” – mondjátok, habár

értetek volt oly serény ő.

(Tímár György fordítása)

Az inkvizíció által fenyegetett Juana nővér élete utolsó három évében kénytelen volt elhallgatni. Az egyházi vezetők nem tűrték harcát a nők tanuláshoz való jogához. Tanait visszavonatták és eltiltották az írástól, a közösségi élettől. A saját vérével íratták alá azt a nyilatkozatot, melyben hivatalosan is lemond a tudományok műveléséről és a költészetről, hiszen azok nem nőknek való dolgok…

46 évesen halt meg, miközben a tomboló pestisjárvány közepette a kolostor beteg nővéreiről gondoskodott. 

Juanát nem ismerte el szentként a férfiak által uralt katolikus egyház. Azonban a latin feministák és LMBTQ közösségek körében példaképként tisztelik és egyre nagyobb kultusz övezi. 

Szerző: Jézsó Tamás, katolikus vallástanár

Forrás:
https://www.homosensual.com/cultura/historia/sor-juana-ines-de-la-cruz-monja-lesbiana-y-rockstar-feminista/

https://santosqueer.blogspot.com/2013/05/sor-juana-de-la-cruz-la-monja-le.html

Versek forrása: https://www.magyarulbabelben.net/works/es-hu/Sor_Juana_In%C3%A9s_de_la_Cruz-1651

Facebook Comments