Közeledik a karácsony. Képzeljünk el egy családi összejövetelt: a férfiak az asztalnál ülve várják az ételt, miközben politikáról beszélgetnek, vagy tévét néznek, közben a család női tagjai előkészítik a vacsorát és itallal kínálják a férfiakat. Előtte természetesen kisuvickolják az egész házat. Ismerős kép lenne? Egy valamiről azonban elfeledkezhetünk. Miért nem segít a férfi?

Kollerits Eliza vendégszerzőnk írása

Van egy képesség, amit sok embernek – és nem csak a férfiaknak – sikerült elsajátítani, ez pedig a stratégiai inkompetencia. A stratégiai inkompetencia tulajdonképpen a nemkívánatos feladatok elkerülésének művészete. Hiszen miért nem segít a férfi? Mert azt mondja, nem ért hozzá. Nem tudja megfőzni az ételt, nem tudja, hogy kell kitakarítani, mit kell használni. „Inkább megcsinálom én” – hangzik el sokszor a nők szájából egy halk sóhaj kíséretében. Egyes források a “fegyverként használt inkompetencia” kifejezést is használják, mert időnként a férfiak nem csak “úgy tesznek”, mintha nem tudnának valamit megcsinálni, hanem “szándékosan elrontják” a feladatot. Például elrontják a mosást, koszt hagynak az edényeken, vagy nem figyelnek eléggé a gyerekre, hogy soha többé ne kérjék meg őket a feladat elvégzésére. Természetesen nem minden férfi folyamodik ilyen trükkökhöz, sokan tudnak főzni és házimunkát is végeznek: az ő létezésük erősíti meg a stratégiai inkompetencia jelenlétét társaikban. Bevallottan ilyen trükkökhöz folyamodik például Christian Koch, aki a Daily Mailben így nyilatkozott 2018-ban:

„…mint már korán felfedeztem, van egy biztos módja annak, hogy elkerüld, hogy alantas feladatokkal terheljenek: válj hírhedté arról, hogy nem vagy jó bennük… És erősen gyanítom, hogy nem én vagyok az egyetlen férfi, aki a hülyének tettetés művészetével ügyesen elkerüli a kellemetlen feladatokat”.

A nők mindenhez IS értenek

_{Illusztráció: Paula Kuka}

Természetesen nem csak a férfiak használják ezt; a munka világában is találkozhatunk a jelenséggel. Biztos van olyan ismerősünk (vagy akár mi magunk vagyunk azok), aki füllentette már azt egy dologról, hogy nem ért hozzá, csakhogy ne kelljen elvégeznie. A reddit-en nyitott topikban rengeteg munkavállaló vallott erről. Sokan inkompetenciát színlelnek például a plusz feladatok alól való kibújáshoz (pl. születésnapi partik és céges bulik szervezése a kollégáknak, az emberek összeverbuválása a megbeszélésekre), hogy biztosítsák, hogy soha ne ők legyenek felelősek ezek elvégzéséért. Más kérdés azonban, hogy miért van erre szükségük a munkavállalóknak? Sokan azt jelezték vissza fórumon, hogy a munkaköri leírásukba bele nem tartozó feladatok alól bújnak csak ki – ami valljuk be, valahol jogos.

És hogy milyen pszichológiai jelenségek állnak ezek mögött? Az emberek közötti szociális helyzetekben előforduló játszmák, az egyenlőtlen munkamegosztás, a társadalmi normák, a gyereknevelés, a párkapcsolati feszültségek, a machiavellizmus mind idekapcsolhatók. Férfi-női kontextusban a fogalom a jóindulatú szexizmussal magyarázható. Eszerint a nő azt feltételezi, hogy a férfi nem tudja megcsinálni ezeket a feladatokat, erre a férfi pedig rá is játszik. Természetesen ez fordítva is ismert, miszerint a férfi azt feltételezi, hogy a nő nem képes pl. sok pénzt keresni.

A heteronormatív konzervatív társadalom rendje szerint a kislányokat már gyermekkoruktól kezdve úgy nevelik, hogy legyenek megbízhatóak, szeressenek sütni-főzni, nekik kell segíteni az anyukájuknak a házimunkában. A stratégiai inkompetencia azt mutatja a gyerekeknek, hogy bár két szülő van otthon, csak az egyik megbízható. Továbbá arra neveli őket, hogy mit kell tenniük ahhoz, hogy kibújjanak az alól, amit nem akarnak elvégezni, és ezáltal arra is, hogy a későbbi kapcsolataiban hogyan viselkedjen majd felnőttként (fiúként és lányként egyaránt mintát kapnak erre, apuka és anyuka viselkedése alapján). A szülők között pedig gyakori feszültségforrás az egyenlőtlen munkamegosztás. A nő a munka melletti házimunkában elfárad, stresszt okozva önmagának és a családjának is. A nemi alapú kiegyensúlyozatlanságnak éppen ezért véget kell vetni, hogy harmonikusabb kapcsolatok jöhessenek létre, tehermentesebb felekkel. Ismerjük fel, ha valaki a stratégiai inkompetenciát használja, hogy elkerülje a felelősséget!

Hivatkozások:

Sandberg J. (2007). The Art of Showing Pure Incompetence At an Unwanted Task. The Wall Street Journal.  
URL: https://www.wsj.com/articles/SB117675628452071687      
Letöltés dátuma: 2021.11.15.

Szabó M. (2008). A társadalmi nemekkel kapcsolatos dinamikus nézetrendszerek szociálpszichológiai vizsgálata: Ideológiák és sztereotípiák, nemi tipizáltság és társas identitás. Doktori (PhD) értekezés.

Paál, T., & Bereczkei, T. (2006). Elmeteória, együttműködés, machiavellizmus: a felnőttkori elmeolvasó képesség hatása a társas kapcsolatokra. Magyar Pszichológiai Szemle, 61(4), 511-532.

Borítókép: Giselle Dekel