Ferenc pápa és az ökofeminizmus

Bár néhány éve a szentatya és a feminizmus egy lapon annak apropóján szerepelt, hogy kissé szerencsétlenül „szoknyás macsóságnak” nevezte a feminizmus egyes ágait, azonban mégiscsak progresszívebben áll a nemi egyenlőség témaköréhez, mint elődjei a pápai trónon.

Szóval Ferenc nem nevezhető klasszikus értelemben feministának, többek között azért mert a katolikus egyház fejeként olyan többszázéves egyházi álláspontokat képvisel, amelyek a legtöbb feminista irányzat alapelveivel szembenállnak (gondolhatunk itt pl. a házasságon kívül megélt szexualitás és az abortusz elutasítására).

Viszont a jó hír az, hogy sok témában közös pontban metszik egymást a pápai tanítások és egyes feminista irányzatok elvei. Két fontos hotspot lehet a nők (egyházi) szerepvállalásának kiemelése és a patriarchális-kapitalista világrendszerünkben történő kizsákmányolás, ami többek között a nőket érinti.

_{https://i.pinimg.com/564x/a1/20/17/a120170d53616e2eb0a23af5a15961c5.jpg}

Nők az egyházban

„Valószínűleg a klerikalizmus miatt van az, ami a papság korrupciója, hogy sok ember téves módon azt hiszi, hogy az egyházi vezetés kizárólag a férfiak dolga.”– hívja fel a pápa az új könyvében a női egyházi vezetők hiányára.

A szavait tettek is követték, így egyre több nő kerül egyházi döntéshozói pozícióba. Például nőt neveztek ki a szentszéki államtitkárság multilaterális részlegének vezetőjévé, illetve a tavalyi évben hat nő kerülhetett be a Vatikán gazdasági tanácsába. Lassan, de biztosan javul a nemi egyenlőtlenség mérlege az egyházi vezetői körökben is.

2021 nyarán pedig újabb fontos pozícióba nevezett ki Ferenc egy nőt, Smerilli olasz szilézi nővér személyében. Ő lett az Átfogó Emberi Fejlődés dikasztériumának altitkára, így elismert közgazdászként az evangélium és a gazdaság összesimításán fog dolgozni. Ferenc pápa sosem rejtette véka alá kritikus hozzáállását a kapitalizmus természetpusztító logikájához és nagyon úgy tűnik, hogy Alessandra Smerilli nővér kinevezésével ebbe az irányba tett lépéseket (Smerilli könyvet írt többek között „A női gazdaság. A válságtól a remény új időszakába” címmel, ami jó indikátora a közgazdászprofesszor által elképzelt jövőnek).

Az ökofeminista és a katolikus elképzelések metszéspontjai

A Fratelli Tutti pápai enciklikában Ferenc részletesen boncolgatja a gazdasági berendezkedésből, társadalmi és ökológiai felelőtlenségből fakadó pusztulást, ami az egész teremtett világot, és benne teremtés koronáját, az embert is sújtja. Ahogyan az ökofeminizmus a jelen kapitalista patriarchális termelési viszonyok között nem tartja lehetségesnek egy új, a méltóságon és egyenlőségen alapuló társadalmi rendszer kialakítását, Ferenc pápa is amellett érvel, hogy egy új, a testvériségre épülő világrend szükséges a túléléshez.

Az ökofeminizmus elutasítja a pazarló, a fogyasztást ösztönző, folyton növekvő szabadpiaci rendszert és felhívja a figyelmet arra, hogy van egy másik típusú gazdaság, amely az életünket a tapasztalatokkal szerzett gyakorlati tudás révén tartja fent. Ilyen például a háztartásbeli munka és a földművelés, amelyeknek sosincs „vége’, hiszen ciklikusan ismétlődnek. Ezek a típusú tevékenységek nem a folyamatos növekedést célozzák, így fenntarthatónak és közelebb állnak a természethez. Azonban azok az embertársaink, akik ezeket a munkákat elvégzik, (a nők, kétkezi munkások, őslakosok) kiszolgáltatottá és kizsákmányolttá válnak a profit érdekében.

Ferenc pápa ezen elnyomott és kevés hatalommal rendelkező csoportok méltóságának helyreállításával és aktív közreműködésükkel szeretné az alapoktól átformálni a világunkat.

Végül pedig az egyház szociális tanításai és az ökofeminizmus alapelvei ott harmonizálnak, amikor arról beszélnek, hogy a természetet nem lehet a végletekig kizsákmányolni és a környezeti erőforrásokat a piac törvényeinek megfelelően beárazni. Tiszteletben kell tartani a nem haszonalapú cserekapcsolatokat, amelyek a szolidaritáson és a felebaráti szereteten nyugszanak (pl. a női test és a szexualitás nem beárazható és nem eladható). Tehát véget kell vetni a gyengébb csoportok és a természet kizsákmányolásának, amelyek pusztán az anyagi haszonért történik. Például fontos lenne elismerni és tisztelni az anyák háztartásban és a gyerekek körül végzett munkáját. Ferenc párhuzamba állítja a szexuális visszaélések problémáját a természet korlátlan kihasználásával: mindkét esetben az okozza a tragédiát, hogy vannak olyanok, akik nem tartják be a határokat, hatalmukban áll elvenni onnan is, ami nem az övék.

Ferenc szavai és tettekre buzdító tanácsai tehát abszolút arról tanúskodnak, hogy a Szentatya itt van velünk a 21. században, látja és komplex összefüggésekben értelmezi a világunkat. Bízik az alulról szerveződő folyamatok változást hozó erejében és arra bíztat, hogy a legnehezebb helyzetben élő társainkhoz is emberhez méltó tisztelettel forduljunk!

Szerző: Bonifert G. Rita

Források: