A koncertturnéból befolyt összegből Dromla végre valóra válthatta az álmait. 1998-ban megalapította az apácák jólétét támogató szervezetet (Nuns’ Welfare Foundation (NWF). Két évvel később pedig megnyitotta az Arya Tara általános iskolát Kathmanduban, amely ma is legalább 80 fiatal szerzetesnőnek ad otthont, akik főképp szegényebb indiai és nepáli családokból származik. 

Gazda Viktória vendégszerzőnk fordítása. Az első rész ide kattintva elérhető. 

Az iskolát szerzetesnők vezetik. A hitoktatás mellett még angol, nepáli nyelveket, matematikát, tudományt és informatikát is tanítanak, ezzel felkészítve a diákokat a karrierre. Több diák innét folytatta útját felsőbb oktatás felé.„Néhányuk később már nem éli a szerzetesi életmódot,” – meséli. „Őket egy ’világi tanfolyam’ segíti boldogulni a modern életben.”

„Emlékszem, az első turnénk után érkezett egy levél Anitól” – meséli Tibbetts. „Azt mondta, hogy rálátott, hogy a turnéval befolyhat akkora összeg, amellyel valóra válthatja az álmát, és létrehozhat egy iskolát, olyan fiatal lányoknak, akik nehéz családi helyzetből származnak. Ani szeretett volna még több turnét.”

Tibbetts úgy gondolta, hogy „valójában biztos jobb szeretett volna magának egy jeep-et vagy egy lakást Kathmanduban.” Ám Tibbetts tévedett. Dromla épp azt tette, amit mondott, hogy szeretne. Nagyon sok gátat ledöntött; mind vallásit, mind kultúrálisat és mind patriarchálisat is. „Én vagyok az első apáca Nepálban, aki a szerzetesi gúnyában lévő gyerekeket normális főiskolára küldi” – meséli Dromla a CNN-nek. „Sosem kaptak ilyesféle lelkesítést.”

A következő tíz évben nagyjából évenként kiadott egy albumot: 2002-ben pedig Tibbettsel egy nyolcadik századi buddhista szerzetes, Padmasambhava barlangjában vettek fel dalokat. Szerte a világban előadott – beleértve 2016 Húsvétján, Tibetben is, mintegy 20.000 ember előtt – s olyan hírességek, mint Tina Turner és Tracy Chapman is a rajongótáborába tartozik.

Dromla önéletrajza az „Ének a szabadságért” 2008-ban jelent meg először franciául, majd 15 nyelvre fordították le. Kihasználta a helyzetét arra, hogy előnyben, segítségben részesítse azokat, akik nála rosszabb élethelyzetben vannak. 2010-ben az NWF megnyitotta az Aarogya Alapítványt, amely orvosi szolgáltatásokat nyújt a veseproblémákkal küzdőknek, és sikeresen lobbizott a kormánynál, hogy ingyenes dialízist biztosítson a Nepálban élő szegény emberek számára.

“Édesanyámat vesebetegség miatt vesztettem el,” – mondja Drolma. “Amikor szenvedett, kétszer is elvittem Indiába, de nem tudtam életben tartani.”

2014-ben Drolmát Nepál első UNICEF-országos nagykövetévé tették. Egy olyan országban, ahol a vidéki térségekben a gyermekek több mint 33,9% -a, a városi településeken pedig csaknem 9,1% valamilyen gazdasági munkát végez. Dromla lett megbízva azzal, hogy megvédje a nepáli fiatalokat  az erőszakossággal szemben.

2011-ben az egyházzal szembemenő dolgot cselekedet, mert menedéket biztosított annak a 21 éves apácának, akit csoportosan megerőszakoltak, majd emiatt őt zárták ki a buddhista egyházi közösségéből. (Arra hivatkozva, hogy elvesztette a “tisztaságát”.)

“Ő is ugyanolyan emberi lény, mint mindenki más. Ez bárkivel megtörténhetett volna.” – mondta akkor Drolma. “Történhetett volna velem is vagy a nővéremmel is. A legfontosabb az, hogy emberként kezeljük őt, majd később megvizsgálhatjuk, hogy vajon még mindig apáca-e.”

Arra is megvolt esély arra, hogy Dromlát is kizárják, ha felszólal mellette, de úgy tűnt nem érdekli őt. A konzervatív Nepálban már régóta bírálták, amiért olyan liberális nyugati magazinokban szerepelt, mint a “Marie Claire”, a hindi filmek iránti szeretete és globális popkarrierje – úgy vélték mindez nem való egy apácának.

“Apácaként – mondja Drolma – állítólag nagyon korlátozottan kéne élnünk. Az apácáknak nem kéne ezt meg azt tenniük, ide-oda menniük, és amit mondanak annak is korlátozottnak kéne lennie. Még azt is gondolják, hogy egy apácának nem szabadna énekelnie.

„Mégis én olyan vagyok, aki élőállt és mindent megtett az emberek sokkolásáért.” Szünetet tart, és enyhén módosítja kommentjeit: “Úgy értem, soha nem énekelek tragikus szerelmes dalokat, ezek mind értelmes, spirituális himnuszok.”

Egy patriarchális országban Drolma egyedülálló abban, hogy teljes függetlenséget ért el. Katmanduban a saját lakásában él, saját autóval vezet és sikeres karriert futott be.

“Soha nem bántam meg a döntésemet, hogy apáca lettem” – mondja magabiztosan. “Igen, lemaradtam a bonyolult házaséletről. De úgy tűnik, néhány házas nő sajnálja, hogy nem jutottak el ide, hogy ezt ki tudják mondani (hogy nem bánták meg).”

“Számomra teljesen felszabadító a szabadságom. Valójában hálás vagyok a gyerekkoromért, még az apámért is. – Mindaz áldás volt álruhában.

Cikk forrás: https://edition.cnn.com/2017/06/22/asia/her—ani-choying-drolma-2/index.html

buddhizmus