Előzőleg írtam arról, hogy a svéd kormány miért és milyen módszerekkel igyekszik elősegíteni a nemi egyenlőséget, nem csak a saját országa határain belül, hanem a feminista külpolitika révén szerte a világban is. A hat éve indult kezdeményezés kapcsán azóta sok kérdés és észrevétel merült fel, amelyek, ha építő jellegűen mutatnak rá a visszásságokra, akkor párbeszédek generálásával közelebb juthatunk a kitűzött célokhoz, többek között a nők alapvető emberi jogainak érvényesítéséhez.
Az Ikea katalógus amerikai és szaúd-arábiai 2012-es kiadása
/media/old_wire/img/upload/2012/10/01/Screen_Shot_2012-10-01_at_10.29.23_AM/original.png){kind=link}
Egy évekkel ezelőtti eset kapcsán gondolkodtam el azon, hogy milyen sokszor alkotunk a saját világérzékelésünk alapján véleményt a komplex ügyekben, ami leegyszerűsítő kijelentésekhez vezet, érzékeny megközelítés helyett. A svéd kultúra és értékek leghatékonyabb „nagykövetsége”, az Ikea rendesen, mint minden évben, 2012-ben is kiadta A Katalógust.Csakhogy Szaúd-Arábiában nők nélkül.
A képekről egyszerűen kiretusálták a női szereplőket a szaúd-arábiai verzióból, tehát a végeredmény egy nők nélküli Ikea univerzum lett.
Az ügyről minden nagyobb nyugati média portál beszámolt hiszen köztudott, hogy az Ikea olyan értékeket hirdet világszerte, amelyek lényegében megegyeznek a svéd társadalom és a svéd feminista kormány által is vallott értékekkel (társadalmi egyenlőség, felelősség vállalás társadalmi ügyekben, fenntarthatóság stb.). Az ügy érzékenységét az mutatja, hogy az üzleti szférához tartozó piaci szereplőt nem csupán az internetezők és civil szervezetek felzúdulása érte el, hanem a politika és a diplomácia világából is érkeztek kritikák: Ewa Björling, az akkori kereskedelmi miniszter a svéd Metronak nyilatkozott, miszerint :
„A nőket nem lehet kiretusálni a valóságunkból. Ha Szaúd-Arábia nem enged teret a nőknek, hogy láthatóak legyenek és hallassák a hangjukat, akkor egyszerűen elpazarolják az intellektuális tőkéjük felét”.
Közismert tény, hogy az arab országban meglehetősen korlátoltak a nők jogai, (pl.: 2012-ben még nem vezethettek autót, nem intézhettek ügyeket férfi gyám nélkül) erre reflektált a miniszter is, viszont ebben a konkrét helyzetben az az érdekes, hogy
nem a cég szaúd-arábiai üzlet vezetősége kérte a katalógus megkozmetikázását. Ezt maga az Ikea-csoport szóvivője tisztázta, aki az üzletlánc felelősségég elismerve kért bocsánatot, hiszen a nők kiretusálása ellentétben áll az Ikea által képviselt értékekkel, tehát a nemi egyenjogúsággal is.
Viszont mégis az arab országra vetül a rossz fény, annak ellenére, hogy az Ikea áll a katalógusos „eltüntetés” hátterében és nem közvetlenül Szaúd-Arábia. Ezt nem hagyhatta szó nélkül a stockholmi szaúd-arábiai attasé, Taher Khoja sem:
„A nők-kivágása az Ikea értékeit mutatja és nem az országomét!”
A feminista szervezet, a Femen is tiltakozását fejezte ki az ügy kapcsán
Az üzlet az üzlet, bármennyire is hangzatosak a kijelentések és társadalmi felelősség felvállalása, egy vállalat legfőbb érdekei gazdaságiak, tehát az eladások növelése volt a cél, akár annak árán is, hogy a szaúd-arábiai vásárlók vélt, vagy valós preferenciái alapján átszabták a katalógusukat. Ezt alátámasztja az Ikea szóvivő Svéd Rádióban elhangzott megjegyzése is, miszerint megpróbálnak alkalmazkodni a helyi kultúrához és törvényhozáshoz.
Önmagában ez jól hangzik, ha az egyik fél próbálja figyelembe venni a másik eltérő kulturális hátterét. Azonban a jelen helyzetben az kicsit fura, hogy bár az arab ország nőkre vonatkozó kulturális és vallási előírásai miatt, kiveszik őket a képekről, hiszen így eredményképpen látunk egy nyugati kinézetű férfit, aki a gyerekeiről gondoskodik. Ez például klasszikusan nyugati apa kép, aki egyenlően vállal szerepet a gyerekekkel való törődésben és a háztartás vezetésében, ami ritkán fordul elő arab társadalmakban, ahol elsősorban az anya feladata mindez.
Femen aktivisták Németországban
https://www.spiegel.de/fotostrecke/photo-gallery-femen-protests-in-germany-fotostrecke-103064.html
Felmerül a kérdés, hogy egyáltalán ki dönti el, hogy mi legyen figyelembe, amikor az egyik fél kulturális érzékenységgel közelít egy másik értékcsoporttal rendelkező közösség felé? Elgondolkodtató, hogy ez esetben a svéd cég egy olyan társadalom kultúrájához „igyekezett idomulni”, amelyben azt, hogy milyen is ez a kultúra, a férfiak döntései határozzák meg. Bár azt is hozzá kell tenni, hogy nagy valószínűséggel a nők nyilvános, kendőtlen megjelenítését maguk a szaúdi nők sem támogatják. Akkor viszont mit gondoljunk a szaúdi nők egyetemes (?) emberi jogairól, amelyek innen Európából nézve igencsak sérülnek? Mit jelentenek a nyugati kultúrkörben alapvetőnek tartott értékek (egyéni szabadság, önrendelkezés, nemi egyenlőség), egy olyan régióban, ahol a társadalom értékei más mintázatot követnek? Egyáltalán meglehet azt mondani, hogy mi a fontosabb :az egyetemes emberi jogok vagy egy másik értékrendszerrel rendelkező kultúra tiszteletben tartása?
Személy szerint úgy látom, hogy ezek a kérdések elképesztően összetett ügyeket érintenek, amiről lehet, sőt kell is sokat gondolkodni és beszélgetni, de a kategorikus és leegyszerűsítő kijelentések biztosan nem visznek előbbre egyetlen párbeszédet sem.
Femen aktivisták egy francia Ikeában
https://www.theguardian.com/world/picture/2012/oct/26/feminism-ikea
A kultúrák összehasonlításával foglalkozó tudósok felhívják a figyelmet annak a veszélyére, hogy az ember a
„saját kulturális osztályozási rendszerét ráerőszakolja egy másik kulturális csoport viselkedésére”.
Ez pedig megint odavezet, hogy feltegyük a kérdést, hogy hogyan lehet elősegíteni például a nemi egyenlőség ügyét? De úgy, hogy az hatékonyan növelje a marginalizált helyzetben levő nők életlehetőségeit és ne csak fölényes moralizálás legyen? Szerintem lehetne azzal kezdeni, hogy meghallgatjuk mit gondolnak maguk az érintettek, akkor, ha például kiretusálják őket egy nemi egyenlőséget hirdető áruház katalógusából, a kulturális tiszteletre hivatkozva.
Szerző: Bonifert Rita, szociológia hallgató, ELTE TÁTK
Források:
Nguyen Luu Lan Anh, Fülöp Mária (2006): Kultúra és pszichológia. Osiris.Budapest (151. old)
https://thesocietypages.org/socimages/2012/12/29/ikea-erases-women-for-saudi-audience/
https://theweek.com/articles/471878/why-ikea-erasing-women-from-saudi-arabian-catalog
https://www.ikea.com/hu/hu/this-is-ikea/work-with-us/sokszinuseg-es-befogadas-pub86a2cb59
https://www.government.se/government-policy/feminist-foreign-policy/
https://sverigesradio.se/artikel/5290840
https://www.thelocal.se/20121001/43554