A feminista teológia a 60-as években jött létre, párhuzamosan a második hullámú feminizmussal. A feminista buddhológia később alakult, tekintve, hogy nyugaton a kereszténység dominált majd kétezer évig. Ám a hatvanas-hetvenes évek hippi korszaka elhozta a misztikusnak tekintett keleti tanokat nyugatra is, így a buddhizmus először elterjedt a világi emberek köreiben, majd később megjelent az akadémia világában is.

Rita Gross volt az egyik kiemelkedő képviselője a feminista buddhológiának. Legnagyobb műve a Buddhizmus a patriarchátus után című könyve, melyben a feminista kritikai módszert használja fel a buddhista tanítások, a szent szövegek, a buddhista egyház és szabályrendszer elemzéséhez, újragondolásához. A jövőben több idézetet szeretnénk lefordítani, hogy itthon, Magyarországon is halljunk kicsit többet arról, mi is az a feminista buddhológia. Elsőnek Rita Gross munkásságából idézünk. 

Rita M. Gross. Kép forrása: YouTube

A buddhizmus egy olyan szellemi, társadalmi, gazdasági, és kulturális környezetben jött létre és intézményesült, amely egyáltalán nem volt nyitott a nemek közötti egyenlőségre. Amikor a buddhizmus megjelent a történelemben, addigra a patriarchátus előtti társadalom és vallás helyét már átvették a férfiak uralta intézmények, amelyek arra az alapvetésre épültek, hogy a patriarchátus az emberi biológia természetes következménye. A buddhizmus egyértelműen alkalmazkodott ehhez a környezethez, ahelyett, hogy megkérdőjelezte vagy ellene ment volna. 

A legfontosabb rész a fenti magyarázatban, hogy a feminista történelmi analízis az, amely rávilágít a buddhizmus férfidominanciájára, vagyis arra, hogy a patriarchátus egy történelmi jelenség, amely számtalan októl és feltételtől függ, és nem egy megváltoztathatatlan következménye az emberi biológiának, bár a konzervatív narrálók így próbálják feltüntetni, különösképpen az anti-feminista irodalomban és a szociobiológiában. 

A patriarchátust úgy látni, mint egy történelmi jelenséget, amely akkor jön létre, ha bizonyos feltételek jelen vannak, és összeomlik, ha ezek a feltételek nincsenek meg, egybecseng a buddhizmus egyik alaptanításával. A buddhista függő keletkezés tanítása szerint minden, ami az észlelési mezőnkben megjelenik, az okoktól és körülményektől függő, és nem abszolút, örökké létező dolgok eredménye. Pontosan ezt állítja a feminista történelem is a patriarchális társadalomról és a vallási berendezkedésekről.

Így hát eléggé ironikus, hogy vannak buddhisták, akik rosszallják azokat a feminista reformokat, amelyek a szokások, a hosszú ideje fennálló hagyományok, vagy akár a Buddha által megállapított precedenseket is megváltoztatnák.(1)

 1; Rita M. Gross: Buddism after Patriarchy. A Feminist History, Analysis, and Reconstruction of Buddhism. 1993: 212.