Perintfalvi Rita teológussal Judith Fürst beszélgetett az osztrák ORF rádióban, a felvétel német nyelven visszahallgatható ezen a linken

Magyarul pedig itt olvashatjátok Rita gondolatait, fogadjátok sok szeretettel:

A gender fogalom elutasítottságról

Alapvetően a homogenitás utáni vágy az új-jobboldali ideológiákban nagyon erős. Ez érvényes a társkapcsolat-és családmodellről, illetve a nemi szerepekről való gondolkodásra is. Tehát ez az a pont, ahol a jobboldali populizmus és a gender kutatás, illetv a gender mainstreaming, mint politikai stratégia között konfliktus keletkezik.

Az előző évtizedekben Európa nagyrészén elindult egy olyan folyamat, amit a „Gender-ideológiáról“ folyó heves viták formálnak. Ezek az úgy nevezett anti-gender mozgalmak egymástól függetlenül és különböző okok miatt alakultak ki külöböző országokban:

Például Szlovákiában a diskurzus leginkább az állam emberjogi stratégiájáról szólt, Lengyelországban pedig az egyházban kirobbant pénzügyi-és pedofil botrány volt a kiváltó ok legnagyobb mértékben.

Ezekben a vitákban a ‚gender‘ kifejezés egy ellenségképet jelentett, amelynek hatására az anti-gender mozgalom aktivistái sok embert voltak képesek mobilizálni. Ahogy a helyzet eszkalálódott, úgy inult meg egy nyelvi- és definíciós háború a címke-aggatásról: gender ideológia, gender-elmélet, gender totalitárizmus és genderizmus. A félrevezető értelemzések a gendert gyakran démonizálták vagy karikaturisztikusan írták le.

A vitában valójában nem egy klasszikus konzervatív ellencsapást látunk a nemi és a szexuális kisebbségek egyenlősége ellen. Ennél sokkal többről van itt szó: a gender szimbolikus kötőanyagot jelent és ez a helyzet fenyegeti a második világháború után kialakult alapvető emberi jogokra épülő politikai konszenzust.

Az illiberális politikai szereplők számára a gender-ideológia a bizonytalanság és az igazságtalanság metafórájává vált, amelyek az aktuális társadalmi és gazdasági berendezkedésből fakadnak. A gender kifejezésben sokak félelme és szorongása rejtőzik, amelyek Európa ellenes, antiliberális, antikommunista és homofób beállítottsággal keverednek.

Illusztráció: Karl James Mountford (@karlj_mountford) | Twitter

A Gender-ideológia vita egy új fejezetet nyitott Európa politikai, kulturális és társadalmi történelemkönyvében

Így váltak az olyan fogalmak, mint a tolerancia, a gender (ugyanúgy a nemek egyenértékűsége), a liberalizmus vagy éppen az emberi jogok démonizált szitokszóvá az elmúlt évtizedben.

Magyarországot kritikák érték az ún. pedofil-törvények miatt, hiszen ezzel összemosták a homoszexualitással, miközben Lengyelországban a homoszexuális embereket már évek óta diszkriminálják. Miért vannak nehézségek a diverzitással az elsősorban konzervatívok által formált társadalmakban, illetve a jobboldali-konzervatívok által kormányzott államokban?

„A nép“ egy újjobboldali ideológia, egy identitást adó közösség. A jobboldali populista ideológia központi célja pedig egy erős, lehetőleg homogén kollektív identitás felépítése, amelynek a legerősebb identitástalkotó jelzői a fehér bőrszín, a keresztény vallás és a heteroszexuális orientáció.

Egy ilyen identitású demokráciában nincs helye az “idegennek“, hanem pont ellenkezőleg, az úgy nevezett Másoktól aggresszíven elhatárolódnak, legyenek ezek a „mások“akár migránsok, muszlimok, romák vagy hajléktalanok.

Mivel a jobboldali populista ideológia szerint egy lehetőleg minél homogénebb társadalom adja a demokrácia erejét, könnyedén létrejön az ellenséges hangulat a Mi, a nép (ingroup) és a Mások (outgroup) között, ami a szexizmusban, a szexuális kisebbségek elleni ellenségességben és részben az antiszemitizmusban nyilvánul meg.

Továbbá azért mert a jobboldali populisták folyamatosan szabadságharcot vívnak valami vagy valaki ellen, mindig szükségük lesz újabb ellenségképekre, hogy az embereket a félelmeiken keresztül manipulálhassák. A jobboldali populisták védelmet, biztonságot és stabilitást nyújtanak és ígéretet tesznek az őket vakon követőknek, hogy megszabadítják őket az ellenségtől, akik a nép jólétét és a nemzet előrehaladását fenyegetik.

Ebben a manipulatív hatalmi játékban az a fontos ökölszabály, hogy különböző összeesküvéselméleteken keresztül mesterségesen állítják elő az elképzelt ellenséget, amely így sokkal hatékonyabb eszköz a hatalom kezében, mint a valós problémák elleni küzdelem.

2020-ban a magyar kormánynak szemmel láthatóan egy friss és új ellenségképre volt szüksége. A koronavírus okozta krízishelyzet kihasználásával két alaptörvénymódosítást vezettek be, amivel extrém módon csorbították meg az LMBTQ emberek és közösségek szabadságát és a jogait.

A következő részben szó lesz a magyar egyház melegekhez való viszonyáról, a gyermekek védelméről és a diverzitástól való félelem politikai eszközként való felhasználásáról…

Fordította: Bonifert Rita