És akkor? 2. rész

És akkor? 2. rész

És akkor? 2. rész

Mirjam Jekel evangélikus lelkész, teológus előadásának szövegét Tamási Rebeka, vallástörténész fordította

Ezzel pedig előadásom utolsó pontjához érkeztünk: Ki gyakorolja a teológiát? Ki a teológus?

Ameddig a teológiát művelők mind többé-kevésbé ugyanahhoz az embercsoporthoz tartoznak, rengeteg olyan előfeltevésük lesz, amelyeknek még csak tudatában sincsenek. A saját perspektíva partikularitását általában akkor vesszük észre, ha más, a miénktől eltérő perspektívákkal kerülünk kapcsolatba. Ahogyan sokáig a fehér, nyugati férfi perspektíváját tekintettük a „normálisnak”, úgy az ebből a szempontból végzett teológiát is. Csak a nők elfogadásával és a világ minden táján élő tudósok bekapcsolódásával sikerült decentralizálni a fehér, nyugati perspektívát, és úgy tekinteni rá, ami: egy partikuláris perspektívára a többi között.

Egy forma

https://anagalvan.com/

Ez a munka folyamatosan zajlik, és még sok van hátra belőle. Néhány példa: a németországi evangélikus teológiában a hallgatók és a professzorok nagy része fehér, nem bevándorló, a hallgatók közel fele akadémiai háttérből jön, ami 1:1 arány. Ez az arány egyre rosszabb lesz, minél feljebb haladunk a ranglétrán: a ph.d. hallgatóknál már 1:10-hez, vagyis egy akadémiai háttér nélküli hallgatóra 10 olyan jut, akinek már a szülei is egyetemre jártak. A hallgatók túlnyomó többsége ciszhetero, ép testű, és a protestáns egyház tagja. Ahogy látható, kevés adat is van erről, mert úgy tűnik, nem nagyon érdekel senkit. Egyáltalán, hogyan lehetséges, hogy a hallgatók, főleg a doktori, posztdoktori hallgatók, professzorok testülete ennyire egyforma?

A perspektívák sokszínűsége gazdagítja az értelmezések lehetőségeit

https://kellyoconnor.carbonmade.com/projects/5219236

Az akadémiai képesítések, doktori címek és professzori kinevezések megszerzését számos tényező akadályozza, és ezek közül soknak semmi közük sincs a tudományos teljesítményhez. Egy doktori képzés elvégzéséhez anyagi biztonság kell, hogy a hallgató vállalhassa a kockázatot és túlélje az anyagi lejtmeneteket is. Időre is szükség van – a hétvégi szemináriumokhoz, különleges eseményekhez és konferenciákhoz, a kapcsolatépítéshez esténként. A fontos karrierlehetőségek ugyanis gyakran az esti sörözések alkalmával merülnek fel, ehhez pedig az kell, hogy a hallgatónak ideje és lehetősége legyen a részvételre. Mi van a szülőkkel? Mi van azokkal, akik másodállásban dolgoznak, vagy akik egészségügyi (mentális vagy fizikai) okokból nem tudnak tovább maradni?  Továbbá, a hallgatónak extrém rugalmasnak kell lennie, azonnal készen egy újabb költözésre az ország egyik végéből a másikba. Mi lesz a partnerrel vagy a gyerekekkel? Az ötvenes években még elvárás volt, hogy a család mindenhová kövesse a kenyérkeresőt, de ma már más koncepcióink vannak a családról is. Ennek ellenére az elvárások még mindig a régiek. Azok a kérdések, amelyeket a diverzitással és a bevándorlókkal kapcsolatban vetettem fel, a német teológiában nem témák – és sajnos nem azért, mert élen járunk az rasszizmusellenességben. A mikro-agresszió, az egyetemi világban való tájékozódás ellehetetlenítése, a mentális egészségi állapot iránti megértés hiánya mind csökkentik az emberek részvételi lehetőségét a teológiai tudományos tevékenységben. Ezek az akadályok mind idő – és energiarablók, egyszerűen kimerítőek. Emiatt gondolják azt magukról az emberek, hogy nem elég jók, mert nem publikálnak eleget, nem vesznek részt elég extra rendezvényen, vagy mert ki kell venniük egy nap pihenőt mentális egészségi okokból. És ezekután kiesnek a doktori programokból, vagy elhúzzák azt, ami már rosszul mutat a következő pályázatban, és így tovább. Ezek a rejtett mechanizmusok kivetik azokat a rendszerből, akik nem illenek bele. Így az akadémiának is nélkülöznie kell a perspektívák sokféleségét, amelyre oly nagy szüksége lenne. Es még csak észre sem veszi.

Sokat kell tennünk ezen problémák orvoslásáért, íme néhány javaslat:

-kisebb fókusz az önéletrajzra, nagyobb a jelentkező munkájának minőségére és projektjére

-a különféle emberek igényeinek tiszteletben tartása a szemináriumok és egyéb aktivitások során

-több támogatás és tanácsadási lehetőség felkínálása

-nagyobb nyitottság a nem keresztény egzegetika-hallgatókra

-és végül megszabadulni a „publikálj vagy pusztulj”-mentalitástól: a mennyiség a minőség rovására megy, magával hozva a könyvek és tanulmányok átláthatatlan mennyiségét, miközben a valódi gondolkodás és az „és akkor?” kérdésen való tűnődés hátrányba kerül.

Mirjam Jekel: So what? On hermeneutics, perspectives and questioning the self-evident. Az előadás az Universität Bonn „What Does Theology do, Actually?” című konferenciáján hangzott el 2021 júliusában. Az előadó evangélikus lelkész, teológus, a Johannes Gutenberg Universität Mainz Phd. hallgatója   Fordította: Tamási Rebeka, vallástörténész, a Johannes Gutenberg Universität Mainz Phd. hallga

Borítókép: https://www.ernestoartillo.com/post/84212735453/mens-uno-hong-kong-leslie-kee-x-ernesto-artillo

Facebook Comments