A jobboldali populista magyar miniszterelnök Orbán Viktor a parlamenttől mindenre kiterjedő különleges felhatalmazást kapott a koronavírus-járvány legyőzése végett. Így időbeli korlát nélkül, adott esetben a parlament ellenőrzése nélkül rendeletek útján kormányozhat. A szükségállapoti törvény aggodalmat váltott ki belföldön és külföldön egyaránt. Az álhírek terjesztéséért is szigorú büntetés jár ezentúl, úgyhogy az újságírók egyre inkább félnek a kritikus tudósításoktól. Pedig már eddig sem volt könnyű a kritika gyakorlása – sem a politikában, sem pedig a katolikus egyházban. Főként, ha a téma a szexuális visszaélések témája. Miközben szinte világszerte dolgozzák fel a katolikus egyházon belüli szexuális bántalmazási ügyeket, Európa keleti felében, például Magyarországon még mindig arról beszélnek, hogy csak néhány eset van, mert a szexuális erőszak a nyugati liberális demokráciák problémája, amit többek között a 68-as mozgalmakra vezetnek vissza. Hasonlóképpen érvelt már többször is az emeritált pápa Josef Ratzinger bíboros. A mai napig ehhez az állásponthoz tartja magát a magyar püspöki konferencia – véli a katolikus teológus Perintfalvi Rita, aki saját kezdeményezésbe fogott, keresi a szexuális bántalmazást elszenvedett áldozatokat Magyarországon. – Judith Fürst interjúja Perintfalvi Ritával az ORF (Ö1)-en.

Látszólag kilátástalan harcba kezdett a magyar teológusnő Perintfalvi Rita. A római-katolikus teológus, biblikus tudós és teológiai genderkutató, aki a Grazi Egyetemen kutat és tanít, saját kezdeményezésbe fogott: keresi a szexuális bántalmazást elszenvedett áldozatokat. Senki nem foglalkozott ezzel – mondta, nemhogy komolyan vették volna a problémát. Veres András, a magyar püspöki konferencia elnöke mind a mai napig meg van győződve arról, hogy a magyarországi szexuális bántalmazási ügyek áldozatainak száma említésre sem méltó. A nyugat-magyarországi Győr püspöke képviselte jó egy évvel ezelőtt a magyar katolikus egyházat a szexuális bántalmazás-ellenes csúcstalálkozón a Vatikánban. Mégis teljesen hiányzik nála bármiféle problématudat – mondta kritikusan a teológusnő.

Fotó: Hernád Géza

„Veres András volt az a küldött, aki Magyarországot a vatikáni szexuális bántalmazás-ellenes csúcstalálkozón képviselte. Éppen ezért neki ezzel témával sokkal mélyebben kellett volna foglalkoznia, mint a többi püspöknek. És egyébként is ő a püspöki konferencia elnöke. Mindennek ellenére képes volt még áprilisban egy interjú kapcsán azt állítani, hogy mindössze tizenegynéhány esetről van tudomása. Azt nem említette, hogy milyen időintervallumra gondol. Azt gondolom, hogy senki nem hiszi azt el, hogy Magyarországon csupán ennyi áldozata van az egyházon belüli szexuális erőszaknak. Ezt egyszerűen nem lehet elhinni. Sok katolikus hívő velem együtt fel volt háborodva és meg volt lepődve azon, hogy miként lehetséges az, hogy nem ismeri személyesen az eseteket, sőt egyetlenegy esetet sem ismer. Nem érdeklik az esetek? De hát épp ő az, aki erre a csúcstalálkozóra megy, hogy lehetséges, hogy egyáltalán nem érdeklik az áldozatok?”

A teológusnő így maga kezdett neki haladéktalanul, hogy keresse az áldozatokat, meséli, úgy körülbelül egy fél évvel ezelőtt:

„Október óta 20 áldozatot sikerült megtalánom. Mindenkivel beszélek vagy telefonon vagy személyesen vagy éppen most például skype-n a helyzet miatt, de természetesen ez a munka is megy tovább. Másokkal pedig levelezés útján tartom a kapcsolatot. Vagyis én máris ismerik húsz áldozatot, a magyar püspöki konferencia elnöke pedig nem ismer egyet sem, és még mindig arról beszél, hogy csak elenyészően kevés áldozat van. A húsz túlélő között nagyon sokféle eset van: vannak olyanok, akiket kiskorúként ért szexuális bántalmazás, vannak köztük papi szeminaristák, szerzetesek, házas nők. Nagyon sokféle történet.”

A kezdeményezés nagyon hamar kritikákat váltott ki és a fenyegetések sem várattak magukra sokáig. De ez nem lepte meg az odahaza meglehetősen vitatott magyar teológusnőt, akit már évekkel ezelőtt is értek támadások, sőt halálos fenyegetések is az általa megjelenített gendertémák és a homoszexuális emberek melletti kiállása miatt. A teológusnő tudatára jutott például, hogy egy vallási közösség imádkozott a haláláért.

„Rögtön az első interjúm után, amit egy áldozattal készítettem ért az első fenyegetés. Ez egy jogi típusú fenyegetés volt. Egy biz. fontos egyházi személy jogi perrel fenyegetett meg nyilvánosan a facebook oldalamon, azt állítva, hogy én vagyok az, aki eltussolok egy tudomásomra jutott ügyet. Én? Aki éppen nyilvánosságra hoztam egy történetet? A logikája természetesen teljesen zavaros volt. Ezek után rögtön megkerestem egy médiajogászt a segítségét kérve. És azóta is együtt dolgozom vele, ha valamit a nyilvánosságra hozok, interjút adok, akkor előbb elolvassa a szöveget és tanácsokat ad nekem ill., ha kell, mert feljelentenek engem, akkor meg is véd.”

A nyilvánosság nagy érdeklődésére vagy támogatására nem különösebben számít a biblikus tudósnő, aki a Grazi Egyetemen dolgozik habilitációs munkáján. Azok közül a médiumok közül is, ahol még fél évvel ezelőtt megszólalhatott, már vannak olyanok, aki nem kíváncsiak a témára. Hiszen közben kormánytulajdonba kerültek. A sajtó és a véleményszabadság kritikus helyzete a koronavírus-járvány leküzdése kapcsán bevezetett új rendelkezések révén tovább romlott – véli Perintfalvi Rita.

„4-5 éve folytatok nyilvános tevékenységet Magyarországon és eddig viszonylag gyakran kaptam lehetőséget megszólalásokra. Sajnálatomra azonban ezek a terek is egyre szűkülnek. Ilyen például a 168 Óra, egy nagyon jelentős sajtóorgánum, ami online és nyomtatott verzióban is megjelenik. Itt egészen gyakran tudtam megszólalni, de az elmúlt ősz óta sajnos már ez sem lehetséges, amióta kormányközeli új tulajdonosa lett. És azóta természetesen már itt sem lehet hallatni azt a kritikus hangot, mint korábban. Mindenütt, legyen szó akár politikáról vagy az egyházi életről rengeteg a titok, a tabu és mindazokat, akik megtörik ezek a tabukat, megbüntetik. Az olyan törvények, mint például a most bevezetett rendelkezések is azt szignalizálják a számunkra, hogy egyre kevesebb a tér, ahol szabadon el lehet még mondani a dolgokat. Ezt egyre kevesebben tudják megtenni. Most be lett vezetve az a törvény, ha valaki a koronavírus kapcsán beszámol valamiről, ami által a lakosság körében pánikot kelt megbüntethető akár 5 évig terjedő szabadságvesztéssel is. Például, ha egy orvos az állítaná, hogy a kórházban túl kevés védősfelszerelés van, ami miatt sok ápoló megfertőzödik és ezzel pánikot kelt, máris büntethető.”

Pillanatnyilag elhallgattak a támadó hangok. Perintfalvi Rita továbbra is keresi az áldozatokat, akik nagyon örülnek annak, hogy végre szabadon tudnak beszélni és hogy valaki hisz nekik – mondja a teológusnő.

„Együtt dolgozom egy pszichológusnővel is, aki az áldozatok számára speciális terápiát tud folytatni, amennyiben ezt igénylik. Ezen kívül egy büntető jogásszal is kapcsolatban vagyok, aki jogi segítséget tud nyújtani nekünk, azokban az esetekben, amik még nem évültek el. És ezt a munkát teljesen ingyen végzi.”

Erkölcsi támogatást kap papoktól és szerzetesektől is, de soha nem nyilvánosan. Még semmilyen jele nincsen annak, hogy a magyar egyházi vezetés változtatna a hozzáállásán. Jóllehet a német jezsuita és pszichológus Hans Zollner, aki a Vatikánban a gyermekvédelem felelős vezetője már egy esztendővel korábban azt tanácsolta a magyar püspöki konferenciának, hogy cselekedjenek, mielőtt a botrányok Magyarországon is kitörnek.

 

 

 

 

 

Társas_Ház