Október 22-én este, 96 éves korában elhunyt Gustavo Gutiérrez perui pap és teológus, akit a latin-amerikai felszabadítási teológia atyjaként és a 20. század egyik legjelentősebb teológusaként tartanak számon.
Gustavo Gutiérrez 1928. június 8-án született Limában, egy olyan családban (anyai ágon kecsua indián), amely saját bőrén tapasztalta meg a sokakat marginalizáló gazdasági és társadalmi rendszer nehézségeit. Gyermekkorát súlyos betegségek jellemezték, gyermekbénulás miatt sokáig ágyhoz kötötten kellett élnie. Ez a tapasztalat arra késztette, hogy mély filozófiai elmélkedést folytasson a szenvedésről, és egyedi érzékenységet alakítson ki a legsebezhetőbbek iránt.
Teológiát Belgiumban és Franciaországban tanult, olyan nagyszerű tanárok keze alatt, mint Henri de Lubac, Yves Congar, Marie Dominique Chenu, Christian Ducoq és még sokan mások.
1959-ben pappá szentelték, később belépett a domonkos szerzetesek rendjébe, majd élete végéig Lima szegény negyedében végzett lelkipásztori szolgálatot.
A felszabadítás teológiájának atyja
Gutiérrez életét mindig is a legszegényebbekhez való közelsége jellemezte, mind gondolataiban, mind lelkipásztori munkájában. 1971-ben adták ki a Teología de la liberación: Perspectivas [A felszabadítás teológiája: Távlatok] című iskolateremtő könyvét, amely a hagyományos teológia alapjait rendítette meg. Ebben Gutiérrez olyan teológiát javasol, amely az elnyomottak tapasztalatát teszi az első helyre, olyan reflexiót, amely nem marad meg az akadémiai termekben, hanem a szegények életén, és az igazságért folytatott harcon alapszik, a “szegények melletti elsődleges döntés” fundamentumán:
“A teológiának kritikusnak és felszabadítónak kell lennie, a szegények és elnyomottak történelmi kontextusában elhelyezkedve. Feladata nem csak a világ értelmezése, hanem az evangélium fényében való átalakítása”.
A felszabadítás teológiája Gutiérrez saját szavai szerint azért jött létre, hogy „tiltakozzon az emberi méltóság lábbal tiprásával szemben, harcolva az emberiség messze legnagyobb részének kizsákmányolása ellen, a megszabadító szeretetben s egy új és igazságos, testvéri társadalom megteremtése révén”.
