„Istennek a jelleme (…) azok bátorságától és képzelőerejétől függ, akik beszélnek Istenről”
Walter Brueggemann : Az Ószövetség teológiája
„Távol van, ami van, és nagyon mélyen: ki tudná megtalálni?”
(Préd 7,24)
Szerző: Gyárfás Judit
Dolgozatom a queer-elmélet és a teológia metszéspontjából vagy hasadékából[1] vizsgálódik.
Először felvázolom, hogy mit jelent ez a metszéspont vagy hasadék (azaz mi a queer teológia), majd ismertetem témaválasztásom okait. Ezután bemutatom a queer teológia előzményeit, név szerint a queer-elméletet és a kontextuális teológiákat: a feminista és felszabadítás teológiát. A dolgozat kifejtő részében elhelyezem a queer teológiát a tudományban (amennyiben elhelyezhető), majd megvizsgálom, hogy mik lehetnek a queer teológia nomen est omen, ezúttal a queer jelző határozatlan jellegéből adódó nehézségei és lehetőségei.
Írásom megközelítésében a Linn Marie Tonstad[2] által választott keretet alkalmazza: hitem szerint a teológiának nem apológiának vagy hitvédelemnek kell lennie. A queer teológia így elsősorban nem bibliai szövegeken alapuló magyarázat vagy magyarázkodás. A queer teológiának nem védekező narratívákban kellene reagálnia támadásokra. De a queer teológia nem is csupán keresgélés queer bibliai alakok után. A queer teológia teológiakritika: kritikával kell illetni a teológia eddigi módjait, és felmutatni egy radikálisan új, Althaus-Reid jelzőivel élve, „illetlen és botrányos” teológiát, remélve, hogy ez újfajta látásmóddal gazdagítja a tudományos diskurzust.
A queer kifejezésnek a queer-elméletben több jelentése van: lehet gyűjtőfogalom az LMBTQ+ emberekre, de jelentheti valaminek a megszegését is és a határok eltörlését. Így magát a queer teológiát is többféleképpen lehet értelmezni. Az értelmezések közül hozzám a legközelebb egy olyan teológia áll, amely
„szándékosan ellenáll a társadalmi, és kulturális normáknak a nemek és szexualitás terén. Arra törekszik, hogy az elrejtett hangokat, és az elrejtett szempontokat felfedezze, ez pedig lehetővé teszi, hogy a teológia új megvilágításban tűnjön fel”[3].
https://www.rainbowtoken.com/wp-content/uploads/2018/10/The-Pillars-of-Cloud-and-Fire.jpg
Althaus-Reid The Queer God c. munkájában a queer teológia feladatával kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy nem ahhoz fűződik érdekünk, hogy egy adott teológiába vagy T-Teológiába[4] transzponáljuk a történelem Istenével kapcsolatos élményeinket. A kihívás az, hogy a tapasztalatainkban megtaláljuk ezt azt Istent, és ott rendszerezzünk egy teológiát: átalakítás nélkül és helyben. Ennek az istenkeresésnek a nyomait szeretném papírra vetni, és ez vezet most el a következő lépcsőhöz:
SZEMÉLYES MOTIVÁCIÓ
A queer I.tenhez, és saját felszabadítás-feladatomhoz az exodus története révén kerültem közel. A 2020-as és 2021-es pészach-i online ünnepen olvasott haggada a ki- és felszabadulási keretet jelentette. Az Egyiptomból, a szolgaság földjéről való kijutásban, felszabadulásban fedeztem fel leginkább a népével tartó, mozgó, vándorló istent. [5]Az újra- és újra elmondott, közösségben továbbadott felszabadulás-történet és annak aktualizált, kibővített változatai nagyon fontosak.
„Ezért, ha mindmegannyian bölcsek, mindannyian értelmesek, mindannyian vének lennénk, mindnyájan ismernők a tórát, mégis kötelességünk volna beszélni az Egyiptomból való kivonulásról, s aki minél többet s tovább beszél az Egyiptomból való kivonulásról, az dicséretreméltó.”[6] „A testi és polgári szabadság azonban lelki szabadságot feltételez”[7]
– kommentálja a kivonulást a Singer-haggada. Úgy vélem, hogy a jelenlegi közegben, ahol az uralkodó diskurzusokban a vallás (többnyire a kereszténység) és az LMBTQ lét egymással szembe van állítva,[8] sőt, az LMBTQ emberek, mint én is, gyerekeket és kereszténységet támadó ragadozóknak vannak beállítva, különösen is fontos számomra az exodus emlékeztetője:
„Titeket azonban kézen fogott az ÚR, és kihozott Egyiptomból, a vaskohóból, hogy az ő tulajdon népe legyetek, ahogyan van ez még ma is.”
(Deut 4,20)
Maga a coming out, azaz az előbújás is egyfajta ki-vagy megszabadulás-történet. Ahogy minden évben, a széderesten elmondjuk a kivonulás alaptörténetét, kibővítve aktuális elemekkel, úgy az előbújás-történetünket is kicsit mindig máshogy mondjuk el – másként egy vallásos közegben, másként egy szekuláris LMBTQ+ közegben, másként rokonoknak, másként ismeretleneknek. Althaus-Reid ezt így fogalmazza meg a saját kvéker közösségének újramondó hagyományával kapcsolatban: „a történetek újramondása egy liturgiai esemény önmagában: a gyülekezés, a csend, a párbeszéd” .[9]
Nem csak a kivonulás vándorútját vagy az előbújás újramondott tapasztalatát érzem magaménak, de azt az Althaus-Reid által említett helyzetet[10] is, ami talán a queer emberek gyakori tapasztalata. Lehet, hogy tartozunk egy olyan csoporthoz, ami jó ügyekért áll ki – az igazságosságért, a békéért, a szegénység elleni küzdelemért, az emberi jogok megsértése ellen – de azt vesszük észre, hogy hitünket az igazságosság evangéliumában addig fogadják jó szívvel, amíg mi mint „a teológia számára idegen emberek” kirekesztődünk.
„Eszméinket a békéről és az igazságosságról lehet, hogy jól fogadják, és megkínálnak egy hellyel az asztalnál, amíg nem hozzuk be queer identitásainkat. A folyamat végén önmagunk hologrammjaivá válhatunk. Még egy igaz ügy nevében is eliminálni lehet minket.”[11]
A queer I.ten gondolatát – Aki/Ami felhő-vagy tűzoszlopként velünk együtt halad küzdelmeinkben – nem csak a kijövetel történetében fedeztem fel a Tórában, de ott van az Ex 33,22-ben is mozgása: elvonuló dicsősége (וְהָיָה֙ בַּעֲבֹ֣ר כְּבֹדִ֔י), valamint az Ex 34,6-ban is felbukkan határokat átlépése, áthaladása, tovatűnése (עָבַר ) és felhőként homályba burkolózása.
A folytatás hamarosan következik…
Borítókép forrása: https://wallpapermemory.com/142346
[1]Itt az Ex 33,22 נְקָרָה (szikla)hasadékára gondolok. Találkozni a Kimondhatatlannal vagy a Meghatároz(h)at(at)lannal egyszerre ijesztő és gyümölcsöző, ahogy talán egy határterületen lenni is ezt jelenti. A locus választásának másik oka, hogy az Örökkévaló ebben a történetben nem mozdulatlan, nem stabil – queer. Éppen mozgásban van: Mózes csak elillanását látja.
[2] Tonstad könyvének címe Queer Theology: Beyond Apologetics, azaz egy apológián túli queer teológiával ismertet meg minket könyvében.
[3]saját fordítás az angol queer theology szócikk alapján
https://hu.wikipedia.org/wiki/Queer_teol%C3%B3gia
https://en.wikipedia.org/wiki/Queer_theology
[4]Althaus-Reid által alkotott fogalom: a HatalomTotalitárius teológiáit nevezi így, több írásában is előfordul
[5] Marianne Schleicher érdekes cikkében Judith Butlert idézi a diaszpóra zsidósága kapcsán. Butler arról ír, hogy „a zsidó közösség, és az üldöztetések története (…) a Biblia különösen is fontos volt, mert dilemmáknak adott lehetőséget, az értelmezés problémáinak, és ezért értelmezői közösségeknek, akiket a veszekedésük és a különbözőségeik határoztak meg (…) együtt élni és gyászolni a másikkal, a Másik kérdése, mandátum az élet bizonytalanságaira (…)” Butler itt a zsidó történelmet az élet bizonytalanságához, queerségéhez hasonlítja.
[6]Singer Leó:Haggadah: A Peszach ünnepi elbeszélés. (oldalszámok nélkül)
[7] Singer, i.m.
[8] Egy példa a szembeállításra a pécsi pride-al kapcsolatos tiltakozó demonstráció. Kővári János szerint a pride „sérti az Alkotmányt”, ugyanis „sérti a vallásos emberek jogait, mert több templom előtt is elhalad a menet, és akkor misék, istentiszteletek lesznek”. Ebben a Kővári által is használt, szembeállító narratívában elképzelhetetlen, hogy hívő emberek is lehetnek a menet résztvevői közt.
https://pecsaktual.hu/kozelet/elkezdodott-a-csaladi-nap-a-belvarosban/
[9] Althaus-Reid: Indecent Theology: Theological Perversions in Sex, Gender and Politics, 145.
[10] Althaus-Reid: The Queer God, 80.
[11] u.o.