A Magyarországi Evangélikus Egyházhoz tartozó hívők egy csoportja nyilatkozatot tett közzé Novemberi állásfoglalás címmel. Ehhez számos evangélikus, református és más felekezethez, szabadegyházhoz tartozó hívő csatlakozott.
Az állásfoglalás írói a „szorongató idők” és „pusztító vihar” közepette elsősorban az „LMBTQ+”-törekvések és a „teremtésellenes” ideológiák ellen emelnek szót. Azt állítják, hogy a nyugati egyházak valójában az ilyen „ideológiákat képviselő világi szervezetek elvárásai előtt” hajolnak meg. Mindent megtesznek és meg fognak tenni azért, hogy az egyszerre „beszivárgó” és „ajtót betörő” gondolatokat és gyakorlatokat kiszorítsák és azoktól a keresztényeket megvédjék.
A nyilatkozat tartalma tele van ellentmondásokkal és következetlenségekkel, mint arra (hasonló véleménynyilvánítások esetében) számos alkalommal rámutattak Nyugaton és Magyarországon egyaránt.
Ezért most nem is valami ellen szeretnék szót emelni.
Isten országáért szeretnék kiállni. Ezért a következő öt pontot tartom fontosnak kijelenteni:
1. Imádságos szívvel kérjük az LMBTQI+-közösség tagjait, hogy nyissátok ki szíveteket a Kijelentésre és térjetek meg. Amint ésszel és szívvel felfogjátok és feléritek Jézus megváltó kereszthalálát és élő jelenlétét, életetek meg fog változni. Mint szomjas ember a pohár vízre, úgy fogtok vágyódni a házastársi hűségre és szeretetre, legyen partneretek bármilyen nemű, rangú és kinézetű. Ráébredtek arra, hogy ha harmadiknak befogadjátok kapcsolatotokba Istent, elindulhattok azon az úton, hogy életetek legfontosabb kérdéseire választ kapjatok. Ne féljetek, Isten áldása fogja kísérni életeteket.
2. Imádságos szívvel kérjük a különböző felekezetekhez tartozó papokat és lelkipásztorokat, hogy áldjátok meg, kezdjétek el megáldani az LMBTQI+-emberek szeretetkapcsolatát. Nincs okotok tovább várni. A katekizmusok és hitvallások világosan fogalmaznak: az egyház nem más, mint a Krisztusban hívők egyetemes közössége, Istent kell segítségül hívni és ő az egyedüli döntőbíró. Fonjatok védőhálót köréjük, amennyiben életük Jézusra mutató és azt Isten szeretete vezérli. Ne kivételezzetek velük: épp olyan kötelességek és szabályok vonatkoznak rájuk, mint bárki másra. Ne féljetek, Isten áldása fogja kísérni életeteket.
3. Imádságos szívvel világossá tesszük: a nyugati egyházak nem világi szervezetek elvárásai előtt hajoltak meg. Épp ellenkezőleg: mivel a keresztény egyházak a 19-20. században méltatlanná váltak Isten országának elsődleges képviseletére, Isten a mandátumuk jelentős részét elvette tőlük és világi szerveknek adományozta. A szétszórt hívők akkor egyesülhetnek újra Krisztus testében, az egyetemes egyházban, ha visszatérnek a krisztusi parancsokhoz és az apostoli kor tanúságtételeit veszik mintának és zsinórmértéknek.
4. Imádságos szívvel kérjük Istent, hogy küldjön vigasztalást és legyen könyörületes mindazokkal, akik azt gondolják, hogy egy bármely korhoz kötött bármely vallásos nézet- és szabályrendszer az egyedüli, örök, tévedhetetlen igazságot tükrözheti és megváltoztathatatlan. Ezzel ugyanis magát Istent fosztják meg szabadságától és kötik gúzsba teremtő, emberfeletti, végtelen, szerető akaratát és szándékait.
5. Imádságos szívvel könyörgünk Istenhez azért, hogy adjon világosságot és szabadítást azokban a kérdésekben, amik igazán számítanak: hogyan vessük le bűneinket és függőségeinket, hogyan szeressük jobban barátainkat és ellenségeinket, hogyan teremthetünk emberibb jövőt utódainknak, és hogyan válhatunk az emberré lett Istenhez hasonlatossá.
Ámen.
Szerző: Monostori Tibor PhD, közgazdász, történész