„Miért mondtad el, ezzel lejáratod az egyházat!?”

„Miért mondtad el, ezzel lejáratod az egyházat!?”

„Miért mondtad el, ezzel lejáratod az egyházat!?”

Klubrádió, Kun Zsuzsa interjúja Perintfalvi Ritával

Szeptember 12.-én Ferenc pápa Magyarországra érkezik, és már most nyilvánosságra hozták, hogy nem szeretne találkozni Orbán Viktorral és Áder Jánossal

A legfőbb oka az, hogy Ferenc azzal a fajta populista gondolkodással, amit ez a két politikus Magyarországon képvisel nem akar és nem is tud mit kezdeni. Erőteljesen elhatárolja magát ettől, ez nagyon sok interjújában megjelenik. Most nem tőlünk személyesen, hanem magától ettől a szélsőséges jobboldali populizmustól, ami kizár embereket, embercsoportokat. Erőteljesen megjelenik benne a gyűlöletkeltés és ehhez ráadásul felhasználják a kereszténységet, mint címkét, eszmét vagy ideológiát, ahhoz, hogy a saját politikai hatalmukat stabilizálják. Ezzel Ferenc pápa nem tud és nem is akar azonosulni. Nem akar szerintem ezzel közösséget vállalni és ezért nem hajlandó velük találkozni, amit én katolikus hívőként nagyon pozitívnak tartok. Végre egy kritikus pápa.

Zéró tolerancia

Amikor Ferencet megválasztották 2013-ban, már hozta ezt a nagyon fontos és erős kifejezést, hogy: „Zéró toleranciát hirdetek az egyházon belüli szexuális visszaélésekkel kapcsolatban”. Ez azt jelentette, hogy semmiféle eltussolásra nem kerülhet sor a továbbiakban. Nagyon komolyan kell venni a problémát és szembenézésre bíztatta az egyházát.

2019-re ért el odáig, hogy összehívott egy vatikáni csúcstalálkozót, aminek ez volt a témája. A világ bíborosaival arról akart beszélni, hogy milyen konkrét lépéseket kell kötelezően megtenniük az egyes egyházaknak, ahhoz, hogy ez ne csak egy elmélet maradjon, hanem hogy tényleg meg lehessen szüntetni ezt a nagyon súlyos egyházon belüli problémát.

Az, hogy ez a probléma van, az a 80’-as, 90’-es években robbant ki elsősorban angolszász területen, a 2000, 2010-es években német nyelvterületen erősödött és aztán végig söpör ez a hullám. Most például Lengyelországban néhány éve. Tehát hiába érvelnek egyes egyházi vezetők úgy, hogy ez a probléma tulajdonképpen csak a más országok problémája, például a dekadens nyugaté, vagy a liberálisan gondolkodóké, Hans Zollner aki ennek a témának az egyik legfőbb szakértője világegyházi szinten, azt mondja, hogy a probléma minden országban, minden kontinensen jelen van. Az, hogy nem tudunk dolgokról, nem látunk számokat, az az mutatja, hogy a feldolgozás és a feltárás folyamata még nem tart ott, illetve, hogy az áldozatok még nem mertek megszólalni.

Bookline

Megrendelhető az alábbi linkeken:

https://bookline.hu/product/home.action?_v=Perintfalvi_Rita_Amire_nincs_bocsanat&type=22&id=326279&fbclid=IwAR2wQJIpISoCUw-y1hccTN5Sw3jiILMqOwHxqlT3aAFwNG3QofTExlg6xdo

https://www.libri.hu/konyv/perintfalvi_rita.amire-nincs-bocsanat.html

Amire nincs bocsánat

A könyvben az áldozatok és a tettesek is kitalált névvel szerepelnek, amelynek elsősorban áldozatvédelmi okai vannak. Azt is megéltem már, hogy ahogyan elkezdtem ilyen témában posztokat írni, megtámadták az áldozato, azok, akik felismerték őt. Néha a saját vallási közössége, vagy közvetlen barátai illették őt pontosan ezzel a váddal, hogy: „Miért mondtad el, ezzel lejáratod az egyházat, ezzel csak az Egyház hírnevét rombolod”. Nem beszélve arról, hogy a tettesek is felismerhetik őket.

Tehát ez a munka arról szól, hogy beszéljünk a jelenségről, végre hangot adjunk ezeknek az áldozatoknak. Mivel én nem oknyomozó riporter vagyok nem jelenhetnek meg ezek a történetek névvel. Más a célja. De természetesen az összes esetnek utánajártam és maximálisan meggyőződtem a hitelességükről.

Az abúzus bűne

Minden szexuális bántalmazást, bármilyen kontextusban is történik, akár sportegyesület, akár színház, iskola, egyház nagyon súlyos bűnnek tartok. Ami miatt az Egyház vétkét súlyosabbnak tartom, az az, hogy tulajdonképpen az Egyház az erkölcsiségnek a hordozója. Folyton arról beszél a világ felé, hogy mi vagyunk annak az őrei, hogy megmondjuk, hogy mi a jó és mi a rossz, hogy megmondjuk, hogy a szexualitás terén hogyan kell élnie a híveinknek, sőt hogyan kell élnie a világnak. Nagyon sokszor az egyház hatást próbál gyakorolni a világi törvényhozásra pontosan ilyen témákban, mint a fogamzásgátlás, abortusz, amelyek szintén a szexualitás kérdéskörébe tartoznak. Tehát, azt mondja az egyház, hogy én egy ilyen erkölcsi entitás vagyok, tehát nekem van hatalmam és jogosultságom, hogy beleszóljak, hogy kontrollt gyakoroljak ilyen nagyon fontos kérdésekben. Amikor napvilágra kerülnek ezek a visszaélések, akkor az derül ki, hogy lehet, hogy az egyháznak van egy szép, elméleti tanítása, de azok, akik magát ezt a tanítást képviselik, azoknak egy része- itt nem szabad semmiképpen általánosítani – egy bizonyos részük, egy bizonyos százalékuk a legsúlyosabb és a legmocskosabb történetekbe megy bele és követi el a bűnt. Ez nagyon súlyos hitelvesztéssel jár, mert az egyház pont erről a dologról beszél és ezért gondolom, hogy az egyháznak a vétke ilyen szempontból súlyosabb.

Illusztráció: John Holcroft

Ezekben a történetekben teljesen kendőzetlenül fognak megjelenni a szexuális bántalmazás epizódjai is, ami miatt azt is gondolom, hogy nagyon felkavaró lesz ezt olvasni mert amikor egy szexuális bűncselekmény spirituális játszmával párosul, amikor mondjuk azt mondja az elkövető, hogy: „Amikor veled szeretkezem, akkor az Isten szeret téged az én testemen keresztül, ezért ne állj ellen” – az durva. Amikor ezt elhiteti – nyilván lehet arról beszélni, hogy az áldozatok miért hiszik el ezeket a manipulatív szövegeket- de amikor ezt elhiteti akkor a spirituális hatalmával él vissza, ami senki másnak nincs a világon, csak egy egyházi embernek, egy spirituális embernek. Persze nem csupán keresztény egyházi személy lehet elkövető, hanem zsidó, muzulmán spirituális vezető, vagy éppen egy keleti guru is.

Papi nőtlenség

A problémát úgy elemzem a könyvben, hogy nincsen egy monoklauzális ok. Nem lehet azt mondani, hogy csak a cölibátus az oka. Ezért nem lenne teljes megoldás az sem, ha mostantól megszűntetnék a cölibátust, mert ettől függetlenül a többi tényező még ott maradna. Az biztos, hogy a számuk csökkenne, ezt egy német kutatással tudom alátámasztani, amit a könyvemben is sokat használok. Ez a 2018-as német egyházi kutatás, amit a német püspöki kar saját maga ellen végeztetett. Ott látszik, hogy a diakónusok, akik fel vannak szentelve, de házasként élnek, az ő körükben sokkal alacsonyabb a visszaélés, mint a felszentelt, cölibátusban élő papoknál. Ez egy bizonyítéka annak, hogy igenis a cölibátus is része lehet az okoknak, de kellenek ehhez egyéb tényezők is.

Magyarország

Azért gondoltam, hogy ezzel a témával Magyarországon is kell foglalkozni, mert a Magyar Katolikus Egyház sokáig nem vette ezt a problémát kellőképpen komolyan. A munkám 2019 februárjában indult, amikor a vatikáni csúcstalálkozó zajlott. Ekkor a magyar egyház vezetőségének részéről az volt kommunikálva, hogy náluk ilyen problémák nincsenek, mert idehaza érték a gyermek, ez csak a dekadens nyugaton fordul elő. Én sajátos helyzetemből adódóan láttam ezt egy másik szemszögből. Ausztriában egyetemen tanítok és ezt a témát is kutatom, innen tudom, hogy a kiváltó okok nem olyanok, hogy Magyarországon ne lennének jelen. Tehát engem érdekelt, hogy vannak-e Magyarországon esetek. Írtam néhány cikket, aminek a végén mindig feltűntettem azt, hogy ha van olyan áldozat, aki vágyik arra, hogy meghallgassa egy egyházon belüli ember, egy teológus, akinek értő szíve van, az keressen meg. Így kezdtek megkeresni az áldozatok, akik mind magyarok.

Mernéd névvel vállalni?

A névvel vállalás azért nagyon nehéz, mert az egy pecsét. Nem véletlen, hogy nálunk is csak egy áldozat, Pető Attila merte így vállalni. Szerintem, ha elindul ez a dominó, akkor könnyebb lesz névvel is vállalni, de nagyon erős a megbélyegzés. Egyrészt az Egyházon belül, másrészt a társadalomban is. A társadalom szenzibilitásán is kell dolgozni, hogy az áldozatok névvel és arccal tudjanak előjönni.

Van a mocsok-tisztaság kettőssége, ami teljesen a feje tetejére van állítva. Amikor az egyház megpróbálja megvédeni magát, akkor azok lesznek a mocskolók, akik erről elkezdenek beszélni. Vagyis azt állítják, hogy ők mocskolják be az egyház tisztaságát. Én ezt mindig megfordítom: nem az az áldozat mocskolja be az egyházat, nem az a könyv, ami most megíródott és erről beszél, hanem azok az elkövetők, akik ezt megtették és azok az eltussolók, akik hagyták, hogy ez megtörténjen évekig és nem léptek fel ellene.

Szerző: Bonifert G. Rita

Kezdő kép fotó: Szűts Pál

Az interjú teljes terjedelemben meghallgatható az alábbi linken:

http://adas.klubradio.hu/adas?hanganyag_id=17811

Facebook Comments