Befolyásolhatjuk-e Istent?

Befolyásolhatjuk-e Istent?

Befolyásolhatjuk-e Istent?

Igen, hisz Te is tudod: a Szeretet egy ígéret, és az eredmények nem garantáltak

________

Isten megosztja hatalmát a Teremtéssel, velünk. Vajon hogyan? Gondolatok Thomas Jay Oord amerikai teológus klasszikusának (The Uncontrolling Love of God) olvasása közben. Monostori Tibor írása

Fotó: www.newscientist.com

Az ismert amerikai teológus és filozófus, Thomas Jay Oord könyveit több nyelvre lefordították már. Legismertebb műve, a The Uncontrolling Love of God. An Open and Relational Account of Providence nemrég németül és portugálul is megjelent. A könyvben egy olyan Gondviselés-modell jelenik meg, amelyben Isten szeretete nem mindent eleve meghatározó és korlátozó.

Vajon nem ilyen a mi kapcsolatunk is a szeretteinkkel? Nem erre utal az a több száz igehely a Bibliában, amelyek az ember szabad akaratát, választási és cselekvési szabadságát, és Isten érzelmeit, kétségeit, az emberi döntésekre váró szerető türelmét írják le?

Oord a világ panenteisztikus (és nem panteista) értelmezését nyújtja: a mindenütt jelenlévő szellem (Isten) minden teremtett dolgot átjár, amik benne léteznek, de nem azonosak vele. A szerző ezt teokozmocentrikus modellnek hívja. Mindez az úgynevezett kenotikus szereteten alapszik, a kenosis pedig nem más, mint a saját magát megüresítő, visszahúzó, odaadó és másokat felhatalmazó isteni szeretet, ami a Bibliában például a Filippiekhez írt levélben van kifejtve (2:4-13). Jézust itt így írják le, mint aki megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett. Megalázta magát és engedelmeskedett mindhalálig.

Te vajon, legyél testvér, gyermek, szülő, barát, házastárs, Isten gyermeke, érezted-e valaha, hogy akkor voltál igazán szeretve, ha a másiknak megnyíltál és bevallottad legféltettebb bűneidet? Majd ő megértett téged, rád mosolygott és megölelt? Biztosan érezted már, hiszen ez a szeretet.

A zárt teológiákkal (mint amilyen a legtöbb katolikus és protestáns teológia) vitatkozó nyitott és kapcsolati teológiák (mint amilyen Oordé) egyre ismertebbek Magyarországon. Ezek azt hangsúlyozzák, hogy a jövő nem létezik, és nyitott. Isten mindentudó, hiszen látja az összes lehetséges kimenetelt, de nem tudja, hogy ténylegesen mi fog megtörténni – az az embertől is függ. Isten természetesen befolyásolja mindezt és pontosan be is avatkozhat (és be is avatkozik) egyes eseményekbe, ha akar, hiszen ez a szent joga.

Az irányzatról például Balogh Csaba (jelenleg a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet docense) írt pozitív előjellel Megbánó Isten – változó Isten című tanulmányában. Nemrég Bernáth László (Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Filozófiai Intézet) a Pannonhalmi Szemlében írt az áramlat erényeiről és megválaszolatlan kérdésfeltevéseiről, ismeretterjesztő jelleggel.

A fenti, az irányzatot tisztelettel megközelítő írások kritikusak is vele szemben. Lehet érvelni az egyes tételeivel szemben és mellette is. Neves filozófusok és tudósok sora tartozik a nyitott teisták táborába. Egy ismert folyóirat, a Philosophia Christi egyik 2016-os számában például számos nyitott teista írt szaktanulmányt olyan teológusok mellett, mint Alistair E. McGrath vagy William Lane Craig. Sorolhatnánk a hasonló példákat. A hazai fundamentalista oldal sajnos rendkívül felületesen és egyoldalúan elemzi a nyitott teista elméleteket. Egy friss írásban (mely egy, a Felszabtéren megjelent írásra adott válaszra reflektál) például összekeverik az irányzatot egyes folyamatteológiákkal, és az egyes nyitott teista irányzatokat is egymással. Egyben kizárják ezeket a „förtelmes tévtanításokat” a keresztény teológiák köréből.

Oord nyitott modelljében Isten örök természetének része a nem-korlátozó szeretet, és szükségszerűen ad szabadságot és hatóerőt a teremtményeinek. Isten a teremtményeit lelkesítve és megihletve, őket alkotásra és döntésekre felhatalmazva vezeti a szellemi, spirituális, anyagi gyarapodás irányába. Isten, miközben fenntartja a világegyetem törvényeit, gondviselően vezet és hív minket a szeretet és a szépség irányába.

Nem így teszel Te is (jó esetben) tanítványaiddal, gyermekeiddel, fiatalabb testvéreiddel, rokonaiddal és munkatársaiddal?

Jézus földi szolgálata ennek az isteni modellnek a betetőzése volt, amit azóta sem tudott senki meghaladni.

A teológus kiválóan ismeri a témáját, és a tudomány és a filozófia világát is. A kvantum- és evolúcióelméletet is beépíti modelljébe, miközben a világban lévő rossz eredetére keresi a válaszokat. Nem fél idézni a nyitott teológiákkal jellemzően nem összeillő klasszikus teológusokat, mint Aquinói Tamás, Ágoston vagy Kálvin. A szerző kritikus és önkritikus, és könnyen megközelíthető. Válaszolt több levelünkre.

Oord szerint a valóság leginkább egy vállalkozáshoz vagy kalandhoz hasonló. Ezek nem biztonságosak, mert általános céljaik vannak, nem pedig előre pontosan meghatározott tervrajzaik. A kalandok magukban foglalják, hogy mérlegeljük a kockázatokat, szabad döntéseket hozunk és néha véletlen események történnek.

A szeretet egy olyan vállalkozás, ahol nem garantáltak az eredmények. Ugye Te sem szeretnéd, ha garantáltak lennének? Ha nem kellene megküzdened érte?

Oord hisz abban, hogy (ha csak korlátozott mértékben is), de van szabad akarat. Isten nem tudja megelőzni vagy meggátolni a gonoszt, sőt meg sem engedi azt a jó érdekében. A rossz létrejön, de a teremtményei a szeretete, elhívása, megelőző kegyelme, megváltó szeretete segítségével felül tudnak kerekedni rajta és csökkenteni tudják a mértékét. A valódi gonosz nem az értelmetlen betegségekben, természeti katasztrófákban, végzetes genetikai mutációkban ölt testet. A valódi gonosz azokban az eseményekben jelenik meg, amelyek, ha mindent figyelembe veszünk, a világot rosszabbá teszik, mint amilyen egyébként lett volna.

Itt szerintem Oord túlzásokba esik. A velünk együtt és tudatosan szenvedő Isten áldozatát (és az ebben megnyilvánuló szeretetet) mi felsőbbrendűnek tartjuk, mint ha egyoldalúan (akár ebben a pillanatban) megszüntetne minden rosszat a világban.

Feltehetjük magunknak a kérdést: hogyan gyűlölheti Isten a gonoszt, ha neki nincsen gyakorlati, személyes tudása a bűnről? Ha Isten soha nem tapasztalta meg a bűnt, hogyan képes kezelni és megoldani? Miként képes értelmesen válaszolni a valódi gonoszra? Isten folyamatosan teszteli az övéit a Bibliában, hogy megértse, hűek maradtak-e hozzá. A tesztelés néha fájdalmas és bűnnel teli. Azt gondoljuk, hogy mindez összeegyeztethető a könyvvel. Eszerint a tesztelés és a kísértés nem mindig szándékos, hanem egy véletlenre és szükségszerűségre (is) épülő világ részei, és mint olyanok, a világ természetének részei. Isten nem mindig tudja (vagy akarja) megakadályozni ezek megtörténtét. Ha megfelelő módon válaszolunk, Isten szeretettel és örömmel telik meg. Ha rosszul, akkor bánkódik.

Az isteni szeretet hagyományát őrzők, védők, továbbépítők és a szent hagyományt rombolók állnak tehát Isten országának határán?

Isten kreativitása, szabadsága, a történelembe való aktív, személyre szabott beavatkozása is néha eltűnik Oord filozófiai rendszerében. Bizony néha nekünk, embereknek igenis komolyan be kell avatkoznunk barátaink, családtagjaink vagy kollégáink életébe, függetlenül attól, hogy egyébként mennyire nem-korlátozó a szeretetünk.

Végül még egy gondolat. Valamennyien szenvedélybetegek és függők vagyunk. Mit érzel és teszel, amikor áldozatokkal találkozol a környezetedben? Tudsz-e segíteni valakinek abban, hogy kilábaljon a bűnből, ha Te magad sohasem voltál függő? Világos, hogy nem kell minden egyes szenvedélybetegséget kipróbálnunk, hogy megértsük és segítsük az egyes áldozatokat. Képesek vagyunk általánosítani. Ám vajon lehetséges-e autentikus módon szeretni és segíteni bármely függőség áldozatát, ha Te magad sohasem tapasztaltál meg egyetlen függőséget (és általában egyetlen bűnös gondolatot, tettet) sem az életedben – és ebből következően, a pusztító, kétségbeejtő hatásokat?

Isten is függő? Isten természetesen nem szenvedélybeteg. Ha mégis, akkor egyvalamitől lehet függő: a szeretettől. Nem tud szeretet nélkül élni, és anélkül, hogy kiárassza ránk kegyelmét és szeretetét. Mi tudunk szeretet nélkül élni. El tudjuk zárni a szeretet forrását. És meg is tudjuk nyitni. Ha pedig megnyitjuk, akkor (és csak akkor) eggyé válhatunk Istennel, legalábbis a gonosz elleni harcban. A tudatlanság, a szeretetlenség és az ember környezetet, társadalmat, jövőt romboló önzése elleni küzdelemben.

A jó mértéke növekszik, a rosszé pedig csökken, annak eredményeként és függvényeként, ahogy Istennel együtt teremtesz és haladsz. Így tudod befolyásolni Isten gondolatait és jövőbeli terveit.

Függj hát Te is az isteni szeretettől!

Facebook Comments