Dr. Martin Luther King Jr. elhíresült mondásává vált, hogy vasárnap délelőttönként vannak a legszegregáltabb órák az USA-ban. Míg Luther King Jr. a 60’-as évek Amerikájáról beszélt, manapság elmondható az, hogy lassan bár, de haladunk az etnikailag sokszínű vallási közösségek felé (a cikkben Amerikáról van szó). Azokban a vallási gyülekezetekben, ahol a lelkipásztor fekete különleges helyzet áll elő hiszen így egy dominánsan fehérek által uralt intézményrendszerben töltenek be hatalommal járó vezető pozíciókat.

Viszont, ahogy azt egy szociológiai kutatás mutatja, a fehér lelkipásztorok többet „profitálnak” abból, ha etnikailag színes egyházközösséget vezetnek.

_{https://www.pinterest.ie/pin/593278950894247012/}

Christopher Munn kvalitatív kutatást végzett, egy 121 vallási vezetőből álló nemzeti, rétegzett minta alapján, hogy kiderítse, hogyan formálja az etnikai származás az egyenlőtlenségeket a multietnikus templomi közösségekben. Számos társadalmi kontextust vizsgált, mint például mentorálást, vezetői pozíciókat, illetve anyagi erőforrásokat, úgy, mint finanszírozási támogatások. Majd súlyozta mindegyik szociális kapcsolatot a tartóssága és az abból fakadó potenciális előnyök alapján. Munn eredményei azt mutatják, hogy van különbség a különböző etnikai háttérrel rendelkező vallási vezetők kapcsolathálója és az ezekből származó anyagi források mértékében, tehát lényegében a kapcsolati tőkéjük különbözik. Bourdieu francia szociológus

“a társadalmi tőke kifejezést a társadalmi kapcsolatokra vonatkoztatva használja, és e szerint a társadalmi tőke azon erőforrások összessége, amelyek egy csoporthoz való tartozáson alapulnak. Az egyes csoporttagok által birtokolt tőke összessége valamennyi csoporttag számára biztosítékul szolgál, és – a szó tágabb értelmében – hitelképességet kölcsönöz a csoport egyes tagjainak.”

Példának álljon itt egy fehér lelkipásztor esete, aki a helyi egészségügyi tanácsban szolgál, és jó kapcsolatot ápol a kórház vezetőjével, így jelentős anyagi támogatásokhoz juttatva a saját gyülekezetét.

Tehát, a fehér lelkipásztorok felhalmozzák a társadalmi tőkét, és azt elsősorban a kapcsolathálózatuk fehér tagjaival osztják meg. Alapvetően mindez jónak tűnik, hiszen olyan dolgokra kell gondolni, mint például a társas mentorprogramok, a kapcsolatok megosztása, informális információk, erőforrások cseréje. Viszont ezekhez a forrásokhoz való hozzáférés csupán a fehér férfiakra, ritkább esetben fehér nőkre korlátozódik.

A kutatás azt találta, hogy a fekete vallási vezetők szerepe inkább szimbolikusan jelentős, hiszen a hozzájárulásukat kevésbé méltatják, a dolgokhoz való hozzáférésük pedig limitált. Például, bár kisebb összegekkel meghálálják a lelkipásztorok számára, a sokszínűségről tartott workshopjaikat, azonban kevésbé férnek hozzá tartós anyagi támogatásokhoz a kapcsolathálóikon keresztül.

A cikk forrása: https://thesocietypages.org/discoveries/2020/04/22/white-pastors-hoard-social-capital/