Az utóbbi évekből ismerős lehet a fogalom ’hygge’, ha máshonnan nem, akkor az ünnepi bestsellerlisták éléről, lakberendezési boltok kampányaiból, asztalkákon fekvő Meik Wiking dekoratív könyvének borítójáról. Úgy tűnik mindenki tudni akarja a dán boldogság titkát. Mi is valójában a Hygge? Milyen társadalmi funkciója van a skandináv társadalmakban, milyen értékeket rejt magában? Működhet-e más társadalmi közegben?
https://pbs.twimg.com/media/Ea2uEVxWoAE0sxA?format=jpg&name=small
A hygge, mint kulturális fogalom, olyan mindennapi gyakorlatokat foglal magába, amik lehetővé teszik a komfort, öröm, családi és közeli barátok törődésének, szoros bizalmának a megtapasztalását.
Felhajtásoktól mentes, harmonikus, meghitt társasági élet, az étel megosztásának élvezete ízléses, takaros házakban.
Számos dán úgy tartja, hogy a hygge megléte jó 200 évvel nyúlik vissza a történelemben, azonban ez maximum csak magára a szóra lehet érvényes. A történelmi dán szótár szerint a hygge szó norvég eredetű és a 18. században került be a dán nyelvbe, azonban a média inkább a viking eredetet szokta hangoztatni, ami még inkább kiemeli a skandináv gyökereket (Jó kérdés, hogy promóciós célokból hívják-e pont Wikingnek a hygge könyv szerzőjét…).
Hygge a társadalmi kontroll
A dán hygge, mint kulturális konstrukció és a mindennapi gyakorlat, csupán 100 évvel ezelőtt forrott ki igazán.
A középosztályi kultúra terméke, de ez a két véglet (társadalom “teteje-alja”) közötti lét, inkább egy bizonyos önmegfogalmazáson, mint objektív gazdasági tényeken alapszik.
A skandináv társadalmakban jellemző a középosztályiság hangsúlyozása annak érdekében, hogy elkülönítsék magukat a felületesnek, funkciótlan luxusfogyasztónak titulált felső osztálytól, ahol nézetük szerint az igazi értékek és a hygge is kikopott. Terepkutatásokból kiderül, hogy bár sokan megengedhetnének maguknak például takarítónőt, egzotikus utazásokat, de ezek nem eléggé hygge-sek, inkább takarít az egész család együtt, minthogy egy idegen pucolja ki az otthonukat. Az ideálisnak tartott középosztály szerint mindezt azért, mert a túlzások, a luxus csökkenti az együttlét meghittség érzését. A hygge-ben benne van tehát a saját belső kör romantizálása és a vágy az autentikusságra, amihez a „pont elég”a megfelelő szint. Egyébként a kritikus ujjal mutogatás a feljebbi osztályokra, nem csak a középosztály tudatúaknál figyelhető meg, hanem az alsóbbakban is. A kulcs mindkét esetben a hygge, érvényesül az önszabályozás a feljebb való törekvésere: ha a nálam feljebb pozícionlált emberek életében már nincs meg a meghittség, szoros családi kötelékek, akkor ők igazából elvesztették az élet valódi értelmét. Ez a szemlélet kimondatlanul is hatással van az egész dán (norvég, svéd) társadalomra fogyasztás és a társadalmi státuszró való gondolkodás szempontjából:
a hygge vélt megléte-vagy nemléte szabályozza a státuszt jelölő funkciótlan luxustermék fogyasztását, szembehelyezi a családi kapcsolatokat és a kézművességet a piaci logikával, vagyis ebből az következik, hogy pénzen nem lehet hygge-t venni.
A hygge atmoszférát a természetes anyagok és a természetes fényforrások teremtik meg
https://www.scandinaviastandard.com/the-white-room-susanne-rutzous-osterbro-apartment/
Értékek
Otthon: teljesség
A családi ház, a dánok szemében még őrzi mindazt, ami a társadalomból elveszett: az intimitást, együttlevést: „pillanatnyi búvóhely” a versengő világtól. A külső-belső világ élesen elkülönül. Egyrészt a földrajzi adottságok miatt, a zord időjárással, sötéttel ellentétben a biztonságot, meleget és a fényt az otthon nyújtja. Az ismerősökkel való szoros kapcsolatok, kölcsönös tisztelet különbözik a külvilág személytelen és versengő közegétől, ebből kifolyólag kívülállóként nagyon nehéz bekerülni egy dán társaságba. Harmadrészt a dán nemzeti identitás meghatározó eleme a bezárkózás, a pici országon belüli béke teremtés, a nagyvilág összes konfliktusa elől.
A családi-társasági élet színtere elsősorban az otthon. Az otthonos hangulat megteremtésének fő eleme a fények: apró lámpások, antik lámpabúrák, gyertyák világítják be a nem túl tágas tereket. Az antik lakberendezési tárgyak és az eredeti műalkotások népszerűek, hiszen ezzel mégsem járulnak hozzá a túlzott fogyasztáshoz. A hygge tárgyakban való megidézése azonban feltételez bizonyos anyagi tőkét, így ezt csak azok a középosztálybeliek engedheti meg maguknak, akik számára bőségesen rendelkezésre áll szabadidő és vagyon.
https://ritualbound.tumblr.com/post/178789250554/repost-from-grimcorn-cornelia-grimsmo-by
Családi, közeli barátok
A hygge-hez hozzátartozik a szoros emberi kapcsolatok értékelése. A társasági eseményeken egyszerűen csak élvezik az együtt eltöltött időt, a taposómalomból való kiszakadást.
A közösségben mindenki azt érezheti, hogy számít, senki sem emelkedik a többiek fölé, a kapcsolatok kölcsönös intimitáson, bizalmon alapulnak.
A hygge tehát olyan egyszerű, emberi léptékű élet alapvető kelléke, amely a skandináv társadalmak egyenlőség kultúrájában jött létre. A hygge életstílus idealizálódik a magukat középosztályhoz tartozónak valló dánok szemében, visszatartja őket a túlzott fogyasztástól, a társadalmi presztízst nem olyan tárgyak jelentik, amelyek máshol egyértelmű szimbólumai a vagyonnak (pl.: márkák látható megjelenítése).Nem véletlen a hygge sikere szerte a világban, hiszen olyan értékeket foglal magában, amelyek azt hiszem minden ember legmélyebb igényeit jelentik: családi kötelékek, biztonság, kölcsönös tisztelet, túlzásoktól való tartózkodás. A kérdés már csak az, hogy exportálható-e, működik-e a hygge más értékeken alapuló közösségekben, olyan politikai rendszerekben, ahol a közösségi szolidaritás meg sem közelíti a skandináv jóléti államokét. Kétségkívül be lehet szerezni minden szükséges elemet, mint a rézgyertyatartó, szőrmés párnák, hygge útmutató könyvek, viszont a hygge jóval többről szól, mint tárgyak: egy konkrét társadalom értékrendszerének esszenciája.
Szerző: Bonifert Rita, szociológia
Források:
Jeppe Trolle Linnet (2011): Money Can’t Buy Me Hygge. Danish Middle-Class Consumption, Egalitarianism, and the Sanctity of Inner Space.Berghahn. New York. https://doi.org/10.3167/sa.2011.550202
Włodzimierz Karol Pessel (2018): The Hygge Phenomenon. Between a Lifestyle and Nationalism. Wydawnictwa Uniwersytetu Warszawskiego https://www.academia.edu/37676625/The_Hygge_Phenomenon_Between_a_lifestyle_and_nationalism