Ezerszínű fejkendő II.

Ezerszínű fejkendő II.

Előző bejegyzésemben dióhéjban felvázoltam azokat a főbb történelmi folyamatokat, amelyek mind hatással vannak olyan 21. századi jelenségekre, mint például a burka viták Európa szerte, török bevándorló hátterű futballsztár tündöklése és bukása vagy az integráció politikája.

Folytatom a fejkendős témában tett szellemi és kulturális barangolást, ezúttal az értékek meghatározó szerepéről, identitás fontosságáról lesz szó, és arról ahogyan ezek kialakulnak, formálódnak különböző társadalmakban.

halima_time.jpg

Forrás: https://cdn.hvgblog.hu/felszabter/uploads/2021/01/082b99ad93766a36cf411b848ac73f3e5afb3292a54feec4058f6b6d599aaf85.jpg;videoId=5788688686001

 A két kultúra: Nyugat-Iszlám

 A kultúra definíciója S. P. Huntington szerint így hangzik:

A civilizáció és a kultúra egyaránt egy adott nép életmódjának egészére utal (…) mindkettőnek részét képezik az értékek, normák, intézmények és gondolkodásmódok, melyeknek az egymást követő nemzedékek egy adott társadalomban elsődleges jelentőséget tulajdonítanak.”

Ennek megfelelően mondhatjuk azt, hogy itt Európában a Nyugati kultúrában szocializálódunk, az Iszlám pedig ettől eltérő civilizációt jelöl eltérő életmóddal, értékrenddel.

 Amikor az iszlám és-nyugati kultúrák közötti különbségekről van szó, muszlim nők helyzete top téma általában, ezen belül is, előszeretettel vitatjuk meg, hogy ki mikor, hol és miért hord bármit is a fején.  

  Bár Nyugaton egyre inkább megszokott látvány a kendőt viselő nő a köztereken, mégis nagyon szembetűnő jelenség, ami némileg megmagyarázza a nagy érdeklődést, és azt, hogy miért nem a muszlimok sertéshús és alkohol fogyasztásáról értekezünk, szabályozzuk törvényekkel. Bár tény, hogy a keresztény kultúrkör hidzsáb nélkül flangáló leányai sem maradnak ki a „jóból”, ha a ruházkodás és a fizikai megjelenés kommentálásáról van szó. Sőt, a verbális és fizikai közeledés sem ruha kérdése, hiszen burkában vagy anélkül ez ilyen univerzális női élmény.

 Ami lényeges, hogy a fejkendő téma nem azért generál politikai és közbeszédben zajló vitákat, kerekasztal beszélgetéseket és tudományos értekezéseket mert az embereket ennyire izgatja egy darab vászon a nők fején. Ha így lenne, akkor mégis hol maradnak a magyar parasztasszonyok vagy a pápával pózoló (nyugati) előkelőségek a heves diskuráciákból?

melania.jpg

First Lady Melania Trump és Ivanka Trump látogatása Ferenc pápánál

https://cdn.hvgblog.hu/felszabter/uploads/2021/01/f5134ccaebefcd37322534ed246207aa475a1249435f81d579850c98e4670848.jpg

Szeretném hangsúlyozni, hogy ahogy érzékeljük is, itt mélyebb dolgokról, kulturális és értékbeli különbségekről van szó. A muszlim fejkendő egy szimbólum, ami előhívja a nem muszlimok civilizációs azonosságtudatát, hiszen egy csadort viselő nő látványa emlékeztet arra, hogy „ők mások”, ami máris különféle érzéseket, attitűdöket kelt a nem muszlim identitásúakban, amelyek Huntington szerint a következők: 1. a felsőbbrendűség érzése („a kendő egy elmaradott és fejletlen kultúra hagyatéka”) 2. félelem eluralkodása és bizonytalanság („terrorizmus, elnyomás” asszociációja) 3. tájékozatlanság, tudatlanság más kultúrák gyakorlatait, viszonyait és követelményeit illetően (a nyugati értékrend alapján nincs igazán racionális magyarázat a burka/nikáb/csador viselésére).

Tradicionális vs. modern társadalom

24chira-superjumbo.jpg

https://www.nytimes.com/2019/03/22/sunday-review/women-afghanistan-taliban.html

Honnan erednek a kulturális különbségek?

Az, hogy mit tartunk normálisnak lényegében az a közeg határozza meg, amelyikben szocializálódunk. Tehát annak érdekében, hogy közelebb kerüljünk a számunkra „nem normális” jelenségekhez, jó alap, ha vetünk egy pillantást a társadalomra, kulturális közegre, amelyben az kiformálódott.

Innentől kezdve az Európában élő muszlimokra fókuszálok, így azokat az alapvető ismérveket veszem sorra, amelyek általánosságban jellemzik az európai, illetve az arab országok társadalmait, mert mindkettőnek szerepe van a modern európai identitás kialakulásában.

 Európában a felvilágosodás óta zajló modernizáció alakította ki azokat az értékeket, amelyeket ma az európai identitás alapjának tekintünk: szabadság, demokrácia, függetlenség, individualizmus.

Továbbá megtörtént a szekularizáció, vagyis az egyházak és az állam elválasztása, a vallás gyakorlása a nyilvános terekből „száműzve”, a magánszférában zajlik, a vallási előírások követésével együtt. Ez egy lényeges pont, hiszen a modernizációt megelőzően a tradicionális, keresztény Európa több szempontból hasonló volt a mai muszlim társadalommal, ha a nők feletti férfi dominanciára, a merevebb vallási/társadalmi normákra, becsület hangsúlyára gondolunk.         

Így, ha az Európa nagyvárosaiban élő muszlimok megszegik a szekularizáció íratlan szabályát (és a nők felveszik a kendőt, amit a legtöbben, egyébként tévesen, az iszlámhoz, mint valláshoz kapcsolnak), akkor konfliktusok keletkeznek a nyilvános szféra bármely területén (legyen az iskola, hivatal, utca, fürdő, parlament), hiszen a vallást a „semleges” területre, azaz a nyilvánosságba vitték. Ugyanez az antropológiai jelenség (idegenség) figyelhető meg a vallási okokból megtagadott hús/ alkohol fogyasztásának megtagadása esetében, hiszen például a vegetáriánusok/ elvi okokból tartózkodók nem számítanak „idegennek”, ahogy a falusi öreg néni sem fejkendőben.

halima-aden-on-sports-illustrated-1600x1067.jpg

Halima Aden modell hidzsabot visel munkája során is

 https://www.stylist.co.uk/life/sports-illustrated-burkini-model-halima-aden-swimsuit-issue/264418

A Nyugat Európában élő muszlimok nagy többsége a Közel-Keletről érkezik, tehát, amit  látunk és tapasztalunk, mint „iszlám”, az túlnyomó részt az arab- és észak-afrikai országokból érkezőkkel azonosítjuk. Ezekben a származási országokban a társadalmak tradicionális jellegűek, vagyis az iszlám értékek, irányelvek, kulturális hagyományok, normarendszer markánsan eltér a modern európaitól.

Az iszlám társadalmakban nem zajlott le az állam vallástalanítása, ami azt jelenti, hogy az iszlám leszüremlik a vallási hierarchiából és meghatározza a társadalmi normákat, létrehoz egy olyan szemléletmódot, amelyet nehéz a reform mozgalmaknak kimozdítaniuk. Túlélő társadalomnak is hívják ezt a merev típust, amikor az individuumot háttérbe szorítja a közösség, kötött szerepeket ír elő a nők és a férfiak számára egyaránt, a család és a közösség érdeke, becsülete fontosabb, mint az egyén jólléte.  

 A nyugati és az iszlám kultúra értékei tehát merőben különböznek egymástól, így az európai társadalmakban élő muszlim kisebbségek tagjai folyamatos kérdésekkel, nehézségekkel szembesülnek/tek mindennapi életük során. Hiszen azok a tradicionális értékek (kollektivitás, hierarchia), amelyek a stabilitást biztosítják, európai társadalmi környezetben nem mérvadóak többé. Az új értékrend és az „otthoni” tradíciók konfliktusba kerülnek, ami előbb-vagy utóbb az egyén identitásának válságához vezet.

A család/ szülők származási országában alapvetőnek számító normák megkérdőjeleződnek, de egyértelmű válaszokat nem kapnak arra, hogy a Koránban leírt “helyes viselkedés” hogyan működik a 21. század modern országaiban.

druck2.jpg

A német Druck c. sorozat érzékletesen ábrázolja egy muszlim fiatal mindennapjait Berlinben

https://cdn.hvgblog.hu/felszabter/uploads/2021/01/81b8d4c79c509994c41152576b82c5e141ae92f555f03c4325da04e4a6cabea5.jpg

Az egyén, vagyis a fiatalabb európai muszlim generációk identitása individuális lesz kollektív helyett, ami azt jelenti, hogy egyénileg választja meg azokat az értékeket, amelyek horgonyt jelentenek majd az életben. Az új értékek elsajátítása okoz egy átmeneti bizonytalan helyzetet, amit nevezhetünk identitásválságnak. Ez nem feltétlenül jelent rosszat, hiszen így lehetőség adódik az új értékrendszer kialakítására, a többségi társadalom normáinak belsővé tételére. A kiegyensúlyozott társadalmi háttérrel rendelkezők is egyre gyakrabban nyúlnak vissza a tradicionális gyökerekhez, vagyis kialakulhat a modern iszlám identitás.

Fontos, hogy ez individuális értékrendszer alapján történő önkéntes választás eredménye, nem pedig a család/ közösség nyomására történik. Itt elérkeztünk arra a pontra, ahol elkezdhetünk gondolkodni azon, hogy milyen motivációk késztetik a modern európai társadalmakban élő nőket a fejkendő felöltésére, a hagyományos sztereotípiákon túl.

Ez nyilvánvalóan a pozitív végkifejlet, azonban bizonyos életkörülmények között a kisebbségi lét az idegenség és a perifériára szorultság érzetét kelti, amelyre szintén a vallási és a kulturális gyökerekhez való visszatérés kínál választ, véli Huntington. Ebben az esetben a kollektív muszlim identitás a meghatározóbb, ami magával hozza a tradicionálisabb értékeket és nemi szerep felfogásokat, tehát a csador/nikáb/ burka felöltése már nem nevezhető az egyéni identitás szimbólumának.

A kendő tehát ugyanaz, de a motivációk teljesen különböznek. A következőkben a fátyolról elmélkedem, mint a modern muszlim identitás kifejező eszköze.

Szerző: Bonifert Rita szociológus hallgató ELTE TÁTK

Források:

Huntington, Samuel P. (1999), A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Budapest, Európa kiadó.

Göle, Nilüfer (2004), Az iszlám és az európai nyilvánosság. 2000 Irodalmi és Társadalmi havi lap. Június-Augusztus. (http://ketezer.hu/2004/07/az-iszlam-es-az-europai-nyilvanossag/): utolsó megtekintés: 2017. december 9.

Rostoványi, Zsolt (2011), Európai (euro-)iszlám vagy iszlám Európában. Grotius E-könyvtár

Rostoványi, Zsolt (2011), Az európai muszlim közösségek differenciáltsága. Corvinus Egyetem kutása.(unipub.lib.uni-corvinus.hu/433/1/kg2011n2p23.pdf).

Engler, KeriLynn (2012), Huda Shaarawi, Egyptian feminist & activist. Amazing women in History. November 12. (http://www.amazingwomeninhistory.com/huda-shaarawi-egyptian-feminist/) utolsó megtekintés: 2018. február 15.

Lewis, Bernard (1999), The Multiple Identities of the Middle East. New York, Schocken Books.

Tüske, László (2007): Az európai iszlám kérdéseihez. Iskolakultúra. Június-Július

Facebook Comments