Sok ateista jogosan – ahogyan mi is ezen a blogon -, erősen kritizálja a keresztény fundamentalizmus értelmezéseit, vagy úgy általában a vallások dogmatikus, gyakran teljesen alapnélküli magyarázatait. E mellet foglalkoztatják őket is azok a káros megnyilvánulások az egyházakban (nem csak keresztény), amik valóban rengeteg emberben hagynak mély és fájdalmas nyomot. Ezzel egyetemben viszont egyre elterjedtebb egy olyan fajta ateizmus, ami a negatív egyházi működést képes felhozni egyetlen érvnek amellett, hogy a vallás miért hülyeség úgy ahogy van. Rengeteg ilyen narratívával találkozom szerte az interneten, és általában úgy tűnik, hogy semmivel sem jobb ez a közeg, mint a vér fundamentalistáké. Emellett rengeteg buddhistával, „krisnással” (pontosabban: gaudiya vaisnavizmus), new age vagy valamilyen alternatív vallást követő emberrel találkoztam, akik ezekhez az ateistákhoz hasonlóan elítélik az egész kereszténységet olyan indítékok alapján, amik egyáltalán nem érintik a kereszténység tanítását, sokkal inkább a történelmének egy részét, illetve bizonyos intézmények működését. Sajnos még lekezelően is véleményezik, mintha a kereszténység alacsonyabb rendű tudatossági szinthez lenne kalibrálva, mint mondjuk a buddhizmus, vagy más, országunkban kisebbségben lévő vallás. Ebben az írásban mégis az ateistákra fókuszálnék jobban.
-Kovács Endre írása
Kép forrása: https://busy.org/
A vallás egy leválaszthatatlan kulturális elem.
Szélsőségesebb esetben a régi korok nagy háborúit a vallásosságnak, mint független kulturális tényezőnek tulajdonítják ezek az emberek. Úgy teszik ezt, mintha a vallás egyszerűen leválasztható lenne és teljesen függetlenül létezne egy tisztább emberi természettől, amitől teljesen idegen kéne hogy legyen. Még ha valóban egyre kevesebb ember hisz, még a vallásos csoportok között is teljesen őszintén és magától értetődően, a vallásos „viselkedés” az emberi kultúra szerves része, és ateista szempontból is belátható legalább a funkciója a társadalomban. Igaz, hogy a pozitív funkciója mellett rengeteg kegyetlenséget is el lehet követni vallások nevében (meg is teszik), ez inkább egy vallástól független emberi viselkedés. Egy békésnek vélt vallást is felhasznál rosszul egy erőszakos ember és amit erőszakos, vagy harcos vallásnak bélyegzünk, azok is a békét képviselik egy ilyen típusú ember vagy emberek csoportja esetében.
Identitás, történelem
Nem minden esetben, de úgy érzem nagyon gyakran az ateista identitás inkább egy kereszténységgel való szembefordulást jelent, egy olyan identitás, ami a valamivel való szembenállásról szól, ráadásul nem is a transzcendenseben vagy túlvilági dolgokban való hit ellen, hanem konkrétan a keresztény egyház vagy egyházak ellen.
Nyilvánvalóan van kivétel, ami általában ostobának próbálja beállítani a vallásosságot, vagy a tudomány ellenségének, mintha nem férne meg egymás mellett a kettő. Ezek az emberek valószínűleg sosem olvastak komplexebb filozófiai műveket, amik vallási ihletettségűek, és fontos kulturális szerepük van, és nem rakják össze, hogy a mai kor Európájának a gondolkodása akkor is a zsidó-keresztény gondolkodáson alapszik, ha kivesszük abból a misztikus tartalmakat.
Ezek az ateisták mintha nem lennének tisztában az írott és szóbeli vallások különbségével sem, vagy összemossák az ábrahámi vallásokat a dharmikusnak nevezett vallásokkal, mintha globálisan minden rossz okozója, a szemmel nem látható dolgokban való hit lenne. A múltba vetítenek mai problémákat, mintha azok mindig aktuálisak lettek volna, bár hozzá teszem, ez sajnos vallásos oldalról is megtörténik. Van például olyan történész, aki azt állítja, hogy volt egy házassági szertartáshoz hasonló liturgia, ami az azonos neműek összeadását hivatott megpecsételni, vagyis nem magától értetődő, hogy melyik korban mit jelent a szodómia és hogyan kezelik, amit mindkét oldaltól elfelejtenek. Ezzel csak azt próbálom megragadni, hogy mindenféle történelmi kutatás nélkül, a felszíni ismeretek alapján jelentenek ki az emberek magabiztosan ostobaságokat.
Elhamarkodott iszlamofóbia
Az Indiában évszázadokig, az angol gyarmatosítás megkezdéséig uralkodó Mogul dinasztia uralkodását is hajlamosak úgy elképzelni azok, akiknek kis fogalma van csak erről, hogy rákényszerítve az indiai lakosságra az iszlámot, ráerőltették az élet minden területére saját vallásukat, ami szintén nem állja meg a helyét, ahogy a kereszténység sem mindenhol és mindig üldözte tűzzel-vassal a máshogy gondolkozókat. Nem megalapozatlan, de az sem fedi le teljesen a valóságot, hogy a buddhizmus Indiából való kiszorulásának egyetlen oka a híres buddhista egyetem, a Nálanda muszlimok általi lerombolása lenne. Az viszont valóban igaz, hogy ez megpecsételte a buddhizmus további sorsát.
Komoly eredményeket értek el muszlim területeken a geometriában, hogy meghatározzák merre van pontosan Mekka, és gyönyörű művészeti alkotások születtek meg, csodálatos kalligrafikus művészeti kultúra az emberi ábrázolás tiltásának köszönhetően, arról nem is beszélve, hogy több iszlám kultúrában a gyakorlatban nem tiltották az antropomorf ábrázolásmódot, illetve az alkohol is ihletett meg költőket szintén muszlim területen. Ezek mind kulturális értékek, amiknek a fontosságát, remélem, senki nem vitatja el.
Festémy a Mogul birodalom korából. Forrás: https://www.getty.edu/
Gyakori érv még, hogy ha létezik Isten, akkor miért hagyja a sok szenvedést a világban, miközben a keresztény tanítás szerint jóságos. Szintén ateisták viccelnek azzal, hogy a hívők erősen antropomorfizálják Istent. Maga a kérdés felvetés, hogy egy Isten miért hagyja a szenvedést, nem pont emberi tulajdonságokkal, emberi gondolkodással ruházza-e fel az Istent? Aztán pont azt teszik nevetség tárgyává, hogy más esetekben a vallásos embertársaik teszik ugyan ezt. Azt gondolom, mind a vallási fundamentalisták, mind a „fundamentalista ateisták”, híján vannak az absztrakt gondolkodásnak, és nehezükre esik egy, az általunk ismert gondolkodásmódtól eltérő működésű intelligenciát elképzelni, vagy csak szándékosan nem tesznek erre kísérletet, mert ragaszkodnak a felépített világképükhöz. Ismétlem, ha valaki szimplán elveti ennek létét, abban semmi kivetni valót nem látok, nem erről van szó, ha viszont megalapozatlan érvekkel, erőszakosan kritizál, az sehova nem vezet.
Következtetés
Nem akarom azt mondani, hogy nincs megalapozott ateizmus és nem akarom kizárni a diskurzusból, nem vagyok ateizmus ellenes, csak egy trendre akartam felhívni a figyelmet, ami mai ateisták egy csoportjára jellemző, ahogyan a vallások fundamentalista, dogmatikus hívei is a vallásos emberek egy bizonyos csoportját fedi csak le. Sokkal előrevivőbb gondolatok és diskurzusok születhetnének meg egy olyan környezetben, ahol elfogultság nélkül és nyitottan vetné össze az érveit az ateista, a keresztény, és más olyan vallások képviselői, akik manapság ostobának nézik a kereszténységet (és vice versa). Egyszerűen az emberek viselkedése nem írja le azt a kulturális jelenséget, amit vallásnak nevezünk, ezzel szemben valóban, az intézményeket leírja, az inkvizíció, a keresztes háború, az egyházon belüli minden vallásban jelenlévő szexuális visszaélések, a női nem megbélyegzése, milyenségének birtoklása stb., felháborító dolgok, amik a vallásos intézményeket leírják, de magát a vallást legtöbb esetben nem (azért legtöbb esetben, mert bár nem tudok róla, létezhetnek konkrétan a felsoroltakra épülő vallások).
Kovács Endre a Tan Kapuja Buddhista főiskolán szerezte meg BA diplomáját. Mesterfokú tanulmányait az ELTE Társadalomtudományi Karon folytatja kulturális antropológia szakon.