A vallási babona koronavírus idején életveszélyes!

Krízishelyzetekben megnő az emberek igénye a spiritualitásra, a vallási megerősítésre. Ez önmagában természetes és jó dolog, viszont a visszájára is fordulhat, a babonaság, a fundamentalista, fanatikus vallásosság súlyos veszélyforrássá is válhat, mégpedig az egész társadalomra nézve. Ilyenkor a vallás és annak intézményei nem erősítik, hanem gyengítik a koronavírus ellen való védekezést, sőt sokszor maguk a hitéleti rendezvények válnak a fertőzés gócpontjaivá. Ezt sajnos igazolják az elmúlt hónapok tragikus történései. Így mostanra már a vallásokat világviszonylatban is óriási kritika éri: valóban hozzájárulnak az egyházak a koronavírus elterjedéséhez? Csökkentik a járvány lelki és szociális következményeit, hiszen maguk is egyfajta spirituális intenzívosztályként funkcionálnak? Vagy éppenséggel ők a krízishelyzet nyertesei, hiszen jó kis üzletet csinálnak a vészhelyzetben hozzájuk forduló, lelki menedéket kereső emberekből? – Perintfalvi Rita írása.

Tudjuk, hogy számos vallási közösség ésszerűen reagált a helyzetre: az európai papok az interneten keresztül prédikálnak, Ferenc pápa élőben streamel-i a reggeli misét. Elindultak az online istentiszteletek, imák, a zsidó közösségek legnagyobb közelgő ünnepeiket is online szervezik az idén. Még az iszlám szent városai: Mekka és Medina is tabuvá váltak. Ezek a jó példák. A rossz és veszélyes példák azonban azt mutatják, hogy ha a vallásosság nem találja meg a józan ésszel való párbeszédet, akkor ilyen krízishelyzetben egészen konkrétan is életveszélyessé válhat, csak két rövid példa bevezetésként.

Fotó: A dél-koreai Shincheonji-szekta egyik imatermét fertőtlenítik, ami a járvány egyik gócpontjává vált

Miközben Grúzia egy kicsi ország példás korona-stratégiával, a makacs egyház, ahogy az ortodox országokban szokásos az áldozati kenyeret egyetlen kanállal osztja ki a híveknek. Hasonlóképpen járt el a szerb ortodox egyház is, mégpedig azzal az érvvel, hogy „az áldozás szent dolog, így kizárt, hogy általa bárki is megfertőződhet”. A magabiztos vallási vélekedés ellenére már belehalt az új típusú koronavírus okozta betegségbe a nyugat-szerbiai Valjevo szerb ortodox püspöke Milutin Knezevic és két papja is megfertőződött. Nigériában, ami Afrika egyik legnépesebb országa, arról prédikálnak a pásztorok hűséges híveik ezreihez, hogy egyáltalán nem kell aggódniuk: Isten megóvja őket a koronavírustól. Nézzünk egy kicsit körbe: mi történt a világban? Hol látjuk bizonyítva egyértelműen azt, hogy a fundamentalista, babonás vallásosság vagy éppen a jó üzletként funkcionáló szekta társadalmilag mennyire kártékony egy ilyen helyzetben?

Bangladesben emberek tízezrei imádkozták együtt(!) a „gyógyító verseket”

Ázsiában közvetlen összefüggést mutattak ki az egyházak működése és Covid-19 vírus elterjedése között, hiszen még röviddel ezelőtt is számos vallási tömegrendezvényt szerveztek. Februárban Malajziában mintegy 16.000 hívő gyűlt össze négy napra, aminek a közvetlen következménye lett kb. 500 megfertőződés. Három héttel később a vírus elterjedt vagy fél tucatnyi környező országban. Bangladesben március közepén tizezrek gyűltek össze, azért, hogy a Koránból gyógyító verseket olvasva imádkozzanak. Szingapúrban két masszív vírusgócpont hozható közvetlen összefüggésbe az egyházakkal.

Dél-Koreában a megfertőzöttek száma február közepétől megugrott, miután a Shincheonji-szekta egyik hívője megfertőzte többi hívő társát. A mostanáig kb. 10000 koronavírus-fertőzött mintegy fele betegségét ennek a vallási közösségnek köszönheti. Ennek egyik oka, hogy a hívek szorosan egymás mellett ültek órákon keresztül az istentiszteletek folyamán. Lee Man-hee szektaalapító, aki magát „Isten Kiválasztottjának” tartja, a koronavírust az „ördög művének” titulálta, akinek sikerét megirigyelte és nem akarta híveit elveszíteni (pontosabban a hívei pénzét). Később bocsánatot kért és felszólította híveit arra, hogy működjenek együtt a hatóságokkal.

Az istentiszteletek fontos bevételi forrást jelentenek a szekták számára

Shincheonji-szekta arról híres, hogy rendkívül agresszív módon missziónál, a fiatal egyháztagokat teljesen izolálja a családjukról. Így még hónapokkal ezelőtt is előfordult, hogy a szekta fő bázisa előtt szülők tűntettek plakátokkal, hogy a szekta „engedje szabadon” a gyermekeiket. A hatóságok most lezárták a szekta 1100 gyülekezési helyét és az összes 240.000 szektatagot letesztelték a koronavírusra.

Csupán a dél-koreai fővárosban és környező régiókban van húsz keresztény mega-egyház. Ezekben nem tiltották be explicit módon az istentiszteletet, csupán arra kötelezték a hívőket, hogy egy méter távolságot tartsanak egymástól. Aki ezt a szabályt megszegi, akár 2000 eurónak megfelelő büntetéssel is számolhat. De az istentiszteleteket mégsem tiltják be, mert ezek a dél-koreai egyházak legfőbb bevételi forrásai.

Mindez persze óriási veszéllyel jár. Így nem is csoda, hogy a legújabb fertőzési gócpont Dél-Korában, a Seongnam városában levő templom lett, ahol az összes hívő szájába egyetlen egy palackból spricceltek sós vizet, azért, hogy „fertőtlenítsék” őket az istentisztelet előtt. Aktuálisan 66 igazolt megfertőződést okozott ez a vallási akció.

Fotó: “Mr. Hee Lee úr a világ fiataljainak mentora és vezetője”.

Hét borszem a koronavírus ellen

A következő történet is azt mutatja, hogy a vallási fundamentalizmusból és a tudás hiányából mennyire súlyos, az egész társadalmat veszélyeztető tettek származhatnak.

Pontosan egy citromot és 3 pálmamagot ajánlott Myanmar-ban egy híres buddhista szerzetes a koronavírus ellenszereként. Egy másik megesküdött arra, hogy hét borsszem elfogyasztása segít. Az USA-ban Paula White, az Egyesült Államok elnökének Donald Trump-nak spirituális tanácsadója saját egyházát „a bajba jutottak kórházának” kiáltotta ki és azonnak adománygyűjtő felhívást indított. Iránban zarándokokat lehetett látni, akik síita síremlékeket nyaltak le, hogy megvédjék magukat a fertőzéstől. Keresztény weboldalak Szent Corona-ról irogatnak, aki egy korai keresztény mártírnő volt és a járványok elleni oltalom védőszentje. Modjuk a hozzá való imádság – ha nem tömeges (!) – legalább társadalmilag veszélytelen. Kivéve, ha a hívő úgy gondolja, hogy mivel őt a szent megvédi, ezért semmilyen más védekezési formára, pl. kézmosás, szociális távolságtartás stb. nincs is szüksége.

A babonaság Latin-Amerikában is mélyen gyökerezik

A brazil elnök Jair Bolsonaro „abszurdnak” tekintette azt, hogy a járvány ellen bezárja a templomokat. Hiszen ezek az „emberek utolsó menedékei” – mondta. Az egészen biztos, hogy az egyház hatalmi támogatása nélkül, különösen a nagyhatású Silas Malafaia evangelikál prédikátor nélkül feltehetően elnöknek sem választották volna meg. Nem véletlen tehát az elnök ódzkodása a templomok bezárásától.

A jámborság és a babonaság a legtöbb latin-amerikai társadalomban mélyen gyökerezik. Ez vonatkozik Kolumbia konzervatív államfőjére Iván Duque-ra is, aki az ország nemzeti szentjéhez Nuestra Señora de Chiquinquirá-hoz imdákozott védelemért a koronavírussal szemben. Mexikó baloldali populista elnöke Andrés Manuel López Obrador pedig két amulettet hord a nyakában egy kis erszényben, hogy védelmet biztosítsanak számára a vírus ellen.

Fotó: Jair Bolsonaro brazíliai elnök szerint a koronavírus csak “fantázia”.

Következtetések

Nem arról van szó tehát, hogy vallás vagy a spiritualitás önmagában veszélyes. Sőt. A vallásos embereknek vagy a spirituális utakat járóknak a hit valóban egy erőforrás. Aki erősen hisz valamiben, az kevésbé fél, szorong. Ez pedig önmagában is jót tesz a közérzetnek, és konkrétan még az immunrendszernek is, ezt már tudjuk a pszichológiától. Azonban, ha a vallásosság fundamentalista vakhittel, babonássággal párosul, akkor bizony nemcsak a hívek közösségét, de a koronavírus járvány idején bizony az egész társadalmat is veszélybe sodorhatja. Egy ilyen fenyegető időszak kedvez a sarlatánoknak, a világvége prédikátoroknak. Ezért kell nagyon észnél lenni. És ezért is nagyon fontos, hogy egy országban valóban szekuláris államrend legyen, ami megvédi a társadalmat a vallási szélsőségek túlkapásaitól és a vallásos embereket is, ha kell, akár önmaguktól is.