Szittya-e az Isten?

Szittya-e az Isten?

Ebben az írásban csak egy általam tapasztalt jelenséget szeretnék bemutatni, annak a megítélését másra bízom. Az a tapasztalatom, hogy szinte minden kisebb vallási csoportban, spirituális közegben megjelenik az összeesküvés elméletnek nevezett nézetek és az erős nemzeti érzelműség valamilyen kapcsolata. Hol jobban, hol kevésbé, hol az egyik hangsúlyosabb, hol a másik. Ez bizonyos értelemben nagyon is érthető, ami azonban számomra izgalmasabb, az az ősmagyarok kapcsolata az adott vallással. Ha minden elmélet igaz lenne, amit valaha erről hallottam, akkor a honfoglalás előtti magyarok egyszerre lennének keresztények, buddhisták, mongol tengristák és hinduk is. Fontos hozzá tennem, hogy mivel nem vagyok a téma szakértője és nem vagyok magyarságkutató, nem célom megkérdőjelezni egyik állítást sem, csak felhívni a figyelmet egy jelenségre, aminek miértje szerintem megválaszolásra vár.

unnamed_1.jpg

Kép forrása: http://ww25.magyarokvagyunk.com/

Kétezer éves magyar keresztények

Talán a legközkedveltebb és legrégebb óta jelenlévő elképzelés, hogy a honfoglaló (más narratívában visszafoglaló) magyarok már ideérkezésük idején keresztények voltak, de minimum hasonlóan monoteisták. A keresztény ősmagyarságban megjelenik a Krisztussal való genetikai rokonság is, aki eszerint pártus herceg. Nyilván itt elég sokféle, különböző elképzelés létezik, ami megmagyarázza a rokonságot. Zanzásítva a lényeg, hogy a magyarok szkíták, a szkíták pedig pártusok, Jézus pedig pártus, így magyar. Nyilván, ha mélyebbre megyünk a témába, gyakran megjelenik az antiszemitizmus, ami egyébként szintén gyakran követi a spiritualitás, magyarság, összeesküvés elmélet kört.

Szittya Buddha

Hatalmas tábora van, a sákja, szkíta, magyarság rokonságot magyarázó buddhista tábornak is. Itt én leggyakrabban tibeti buddhistákkal találkoztam, más buddhista vonalaknál kevésbé, ami nem jelenti azt, hogy ne lenne jelen. Az valóban elfogadott tény, hogy a Buddha, korábbi nevén Gautama Sziddhárta egy sákja nevű törzs vagy klán valamilyen vezető kasztjának fontos alakja (a legelterjedtebb elmesélésben hercege), aki a posztjáról lemondva remeteségbe vonul és a világtól elfordulva eléri a megvilágosodást, tehát egy szellemi karriert fut be a világi helyett.

Ezt a sákja törzset szokták az elmélet hívei a szkítákkal azonosítani, de néhányan a szittya elnevezést is lelkesen idecsatolják. A tibeti buddhizmus tartalmaz sámánizmushoz kapcsolható, vagy annak tűnő elemeket, amiket kreatívan variálni lehet a táltoshittel, de el nem ismert nyelvészek a buddhizmus tudatra vonatkozó leírását és a buddhista elképzelés szerinti helyes gondolkodási módot vélik felfedezni a magyar nyelvben. Hasonlóan utalást találnak a népmesékben buddhista tanításokra. Sajnos vannak olyan publikált könyvek, ahol Buddha egy szkíta bölcsnek van megnevezve.

Egy interjúban hallott magyarázatot mindenképpen kiemelnék, ami önmagáért beszél. A híres csigabiga gyere ki versikéről lenne szó, mint mély, buddhista tanítás. A magyarázat a buddhista szenvedés fogalommal operál, ami a világunk egyik ismérve, viszont nem vagyunk ennek tudatában. Viszont egy megvalósított mester -a magyarázat szerint- látja a mi szenvedésünket, amire fel akarja hívni a figyelmet. Vagyis a csiga nem veszi észre a saját szenvedését (metaforikusan a tüzet), amit kintről mi már látunk, és erre figyelmeztetjük. Ezért ég a háza idekint, mert a saját nézőpontjából már nem látja. Miután kintről észreveszi szenvedését és megszabadul, jutalomban, boldogságban lesz része. No comment…

Természetesen a kereszténységtől sem idegen a buddhista téma, így egy eurázsiai, giga magyarszellemiséggel is találkozhatunk, aminek jeles képviselői a magyarok ősei, illetve a mai magyarok is. A buddhista Tárá istennőt szokás a Nagyboldogasszonnyal azonosítani, a buddhista főiskolán pedig a diplomához rovásírásos nyílvessző is jár (ez tényleg így van!). Lehetne még a buddhista-ősmagyar rokonságot hova fokozni, de lépjünk tovább.

Védikus magyarság

A legnagyobb döbbenetemre a védikus kultúrát is szereti a spirituális beállítottságú magyarok egy csoportja magáénak tudni. Persze közelebb van, mint a Szíriusz, való igaz (utalás a szíriuszi magyarok elméletre). Itt egyébként a nyelvészet, mint tudományág kap nagy figyelmet, többen vallják a magyar-szanszkrit nyelvrokonságot. Bár említettem, hogy állást nem szeretnék foglalni, a mai elfogadott hivatalos álláspont szerint a magyarok egy szűkebb csoportjának a nyelvével valóban rokonságban áll a szanszkrit, ez a több nyelvel rendelkező csoport pedig nem más, mint a cigányság. Megnyugtatásul nemzettestvéreimnek kiemelném, hogy a héberrel sem rokon a szanszkrit.

Ezeken a vallási csoportokon kívül nyilván vannak határozottan magyar vallást valló emberek, akiknek szintén rengetegféle elmélete van a magyarságot és annak szerepét illetően, ám ezeknél mégis egyértelmű a dolog miértje. Táltos körök, MAG népe, kőkori magyar nyelv, 100 000 éves rovásírás, magyarok dél-amerikai ősei mind megtalálhatók, ahol egyértelmű miért fontos a magyarság szerepe és hogyan kapcsolódik az a világméretű összeesküvésekhez.

Nemzeti nárcizmus?

A kérdés az egészben inkább az, miért fontos a magyarságtól eltérő vallási hagyományoknak is magyar eredetet találni. Úgy tűnik, rengeteg embernek Magyarországon fontos a vallását, a hitvilágát egy olyan keretbe rakni, ahol az az évezredes múltjának részét képezheti. Arról nincs tapasztalatom, hogy ez még milyen földrajzi területekre, ott élő embercsoportokra érvényes, de Magyarországon biztosan fontos szerepet kap az erős kiválasztottságérzés, önmagunkra mint spirituális nemzetre tekintünk. Szélsőségesebb esetben ez erősen negatív, rasszista diszkriminációban és xenofóbiában is megnyilvánulni látszik, de általában nem az erőszakos és uszító hangvétel kap teret, sokkal inkább a magyar nemzet más nemzetektől eltérő szerepköre.

Sokkal több elmélet van arra, hogy minden nemzetnek megvan a saját feladata. Az efféle narratívában szinte mindig a magyaroké a vallási szerep, a nemzetek „mágusa” vagy „sámánja” a magyar. Bár nem tekint explicit más nemzeteket alábbvalónak, rejtetten mégis azt az üzenetet közlik az ilyen nézetek, hogy szellemileg fejlettebbek vagyunk, mintha egy természetes hierarchia csúcsán lenne nemzetünk, amely bölcsként vezeti, gyógyítja a többit.

Számomra az is sok kérdést vet fel, hogy mégis mi határozza meg a nemzetek közötti határt, és melyik kor az, ahonnan ez érvényes, ugyanis az ilyen elképzelések a magyarság sok ezeréves múltját hirdeti. Mégis mióta van meg azoknak a nemzeteknek a feladata, amik az elmúlt pár száz, esetleg egy ezer éve vannak jelen? Hol kezdődik a magyar? Ki határozza meg és mi alapján, hogy mi az a nemzet? Valószínű erre annyi magyarázatot kapnék, mint amennyit a magyarok őseredeti vallására vonatkozóan.

A pár generációs szokások ősidőkre visszanyúló megmagyarázása nem volt idegen sosem az emberek számára, sok törzs emlékezetében az aktuális szokások, kulturális jelenségek ősidőkre, a világ keletkezésére nyúlnak vissza. Ezzel szemben mégis furcsa egy 21. századi európai ország tagjaként szembemenni mindennel, amit a többség gondol a világról.

Egy ismerősöm szerint pl. a lapos föld elmélet vallóit valójában nem is a föld és a kozmosz milyensége érdekli, inkább élni akar a joggal, hogy megkérdőjelezzen mindenki számára evidenssé vált gondolatokat. Ahogy én értelmezem, ez egy erős lázadás a világ ellen, elkülönítése a mi, kisebbségben lévők, a valódi tudással rendelkezők csoportja az ők, a többségben lévők, a „birkák” csoportjától. Ezért fontos a nemzet elkülönítése, a más történelmet vallók elkülönítése, egyre kisebb és különlegesebb csoportokra, ami egészen biztosan összefügg a kiválasztottság érzésével is, egy kollektív nárcizmussal. Mi, a beavatottak.

Nem elég buddhistának lenni, ősmagyar buddhistának kell lenni, mivel ilyen a franciáknak nincs, de még a tibetieknek sem. Nem elég kiemelni a magyarság szerepét – bármit is jelentsen a magyarság – a világtörténelem középpontjába kell azt helyezni, sőt, ha kell, megnevezni ellenségeit, akik ármánykodnak ellene.

Mondhatnám, hogy nem véletlen és magától értetődő, miszerint a szűkebb spirituális csoportok vallanak a fősodrástól eltérő véleményt a többséggel szemben, de ez nem lenne igaz. Ha megnézzük a politikai kommunikációt Magyarországon, akkor azt látjuk, hogy sok mindenben nagy méretű összeesküvésre hívják fel a figyelmet, amit gondolkodás nélkül magáévá tesz a társadalmunk, vagyis ez a gondolkodás messze túl nő a kis „szekták” világán. És ez minden politikai párt kommunikációjára igaz. Úgy tűnik tényleg van valamilyen fajta néplélek, ami összeköt bennünket, és ezt a szellemiséget áthatja a félelem. Talán egyénenként kellene a félelmeinket helyre tenni, hogy összeadódhasson egy valódi közös érték.

Kovács Endre a Tan Kapuja Buddhista főiskolán szerezte meg BA diplomáját. Mesterfokú tanulmányait az ELTE Társadalomtudományi Karon folytatja kulturális antropológia szakon. 

Facebook Comments