Reformáció ‘502 – második rész

Reformáció ‘502 – második rész

Elkötelezett keresztényekként szüntelenül keressük, mit nem csinálunk jól, mi romlott el az egyházban, melyek a téves tanítások és téves gyakorlatok. Eközben azonban nem feledkezünk meg arról sem, hogy keressük, milyen sok jót találhatunk a világban és egy­másban! Hiszen maga Jézus biztatja tanítványait: „Aki egy pohár vi­zet ad nektek, nem veszíti el jutalmát”.

(Szerkesztői bevezető) … Kovácsné Dr. Nagy Emese programismertetőjéből: „A módszer célja, hogy minden gyerek tu­dásszintje emelkedjen, és része legyen si­kerélményben az osztálymunka során. A program alkalmazásakor előtérbe kerül az eltérő szociokulturális háttérrel rendel­kező gyerekek együttnevelése, a többségi kultúra, viselkedésnorma elsajátítása, az agresszió visszaszorítása.”

 

A Reformáció témája az Isten előtti megigazulás. Ez mai értelemben látszó­lag keveseket érdekel. Sőt, maga a meg­fogalmazás is értelmezést igényel. Mert ugyan ki forgolódik álmában manapság amiatt, hogy vajon egyedül a Szentírás-e a tan mércéje, vagy hogy vajon egyedül Krisztusért, kegyelemből, hit által lehet-e üdvözülni? Márpedig higgyük el, vannak ilyen emberek! És talán nem is annyira kevesen, mint elsőre gondolnánk. Ám ha ez nem is így lenne, ettől függet­lenül ér­vényesek a reformációt kiváltó eredeti fölvetések. És a válaszok ma is ugyan­azok, mint a reformáció idején. Ne feledjük azt sem, hogy a reformá­ciónak voltak egyetemes, kultúránkat és éle­tünket meghatározó következményei. Akár az iskolai oktatást, akár a nemzeti irodal­mi nyelvet, akár a munkához, vagy a pi­henéshez való jogot, akár a társadalmi igazságosságot, akár a teremtéshez és a teremtett világ megőrzéséhez való viszo­nyunkat tekintjük. Ezek időszerű, és min­denkit érintő témák. Az oktatásban, a kultúrában, a tudo­mányban, a jólét és igazságosság érdeké­ben elért eredményekben hogyan is ne láthatnánk meg magának Krisztusnak a munkálkodását? Főként egy olyan vi­lágban, amelyben annyi igazságtalanság, tudatlanság és bunkóság uralja a köz­gondolkodást? Mondja valaki azt, hogy ez nem minden embert érint! A szolidaritás, egymás tá­mogatása és az egymásra való támaszko­dás nem csupán e-világi ügy! Ez üdvös­ség kérdés is! Pláne, hogy azt már jól látjuk, hogy a rivalizálás, egymás kiszo­rítása, az ítélkezés, a megbélyegzés és az elbizakodottság a biztos pusztulás útja. Az emberiség és személy szerint minden egyes ember ma is nagy bajban van. Füg­getlenül attól, hogy erről tudomást vesz-e, vagy sem. Isten válasza az ember bajá­ra ma is egyedül Jézus Krisztus, akit egyedül a Bibliából ismerhetünk meg. Jé­zus saját érdemeink nélkül, sőt érdemte­lenségünk ellenére ingyen adja nekünk a bűnbocsánatot és az örök életet. Ezt sem kiérdemelni, sem megszolgálni nem lehet és nem is szükséges. Hanem csak gyermeki bizalommal, mint ajándé­kot elfogadni. Ez akkor is igaz marad, ha teljesen kiürülnének a templomok, és tel­jes érdektelenség övezné az istenkérdést, az egyházat és a mennyországot. Keres­sük hát a világban és egymásban is a jót, keressük Krisztust! Hiszem, megtaláljuk! A 2016-os Prima Primissima díjazottak között volt „magyar oktatás és köznevelés” kategóriában a Hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola, mint hátránykompenzáló pedagógiai módszert használó iskola, melynek igazgatója Kovácsné Dr. Nagy Emese. Neki köszönhető egy újabb fejezet, a 2017-ben Balassagyarmaton kiadott reformációi emlékfüzetből:

 

***

 

A Borsodban található hejőkeresztúri is­kola vonzáskörzete Hejőkeresztúr, Hejő­szalonta és Szakáld községek. Az isko­lánk tanulói létszáma meghaladja a 200-at, viszont a roma és nem roma tanulók arányában fokozatos változás figyelhető meg, amelynek jele, hogy az 1990-es évek egyharmadnyi roma tanuló aránya mára kétharmad felé emelkedett. Jellem­ző továbbá, hogy a tanulók közel 70%-a halmozottan hátrányos helyzetű, minden tizedik diák állami gondozott, és magas a sajátos nevelési igényű gyerekek aránya is.

A tanulók kétharmada naponta busszal érkezik az iskolába. Számunkra rendkívül fontos a tanulók képességének a kibon­takoztatása, amelynek célja a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztése. A gye­rekek mind továbbtanulnak, háromnegye­dük érettségit adó iskolában folytatja a tanulmányait. Az iskola két egyetemnek, a Miskolci Egyetemnek és az Eszterházy Károly Egyetemnek a bá­zisintézménye, a logikai gondolkodásfej­lesztés területén Géniusz tehetségpont, és, a Komplex Instrukciós Programnak (KIP) hálózat vezető iskolája.

Fő célkitűzéseink között szerepel a szü­lőkkel való kapcsolat ápolása, szorosabbá tétele, amelynek egyik útja, hogy az isko­la olyan programokat kínál, ahol a diák – szülő – pedagógus hármas harmonikus együttléte biztosítható, és amely közös élmények a családok és az iskola közötti kapcsolatot erősítik és a különböző gene­rációkat közelebb hozzák egymáshoz. Feladatunknak tekintjük tanulóink iskolai sikerhez juttatását, ezzel alapozva meg azt a törekvésünket, hogy az életben bol­dogulni tudó, sikeres gyerekeket bocsás­suk ki az iskola falai közül.

Hogyan érjük el mindezt? Nos, az intéz­mény több speciális program köré szerve­zi tevékenységét.

A Komplex Instrukciós Program – KIP olyan speciális kooperatív tanítási mód­szer, amely lehetővé teszi a tanárok szá­mára a magas szintű csoportmunka szer­vezését olyan osztályokban, ahol a tanu­lók közötti tudásbeli különbség és kifeje­zőkészség tág határok között mozog. A módszer célja, hogy minden gyerek tu­dásszintje emelkedjen, és része legyen si­kerélményben az osztálymunka során. A program alkalmazásakor előtérbe kerül az eltérő szociokulturális háttérrel rendel­kező gyerekek együttnevelése, a többségi kultúra, viselkedésnorma elsajátítása, az agresszió visszaszorítása.

Az iskolára jellemző, hogy a szülők aktív szerepet vállalnak az iskola életében. Va­jon hány olyan iskola van az országban, ahol a szülőknek lehetőségük van az is­kolában tanítani a gyermekeiket? A mi is­kolánk ilyen. Cserébe az iskola olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyeket nem csak a diákok, hanem a szülők is igénybe vehetnek. Ennek az együttműködésnek egyik megvalósítója a Generációk Közöt­ti Párbeszéd Program, ahol a foglalkozá­sok a gyerekek és a szülők kölcsönös tan­órai együttműködésén alapulnak.

Egyre növekvő mértékben kívánunk teret adni a közös élményszerzésnek, amely­nek egyik hatékony eszköze a logikai és táblajáték-foglalkozások szervezése. Az iskolában bevezetett táblajáték-foglalko­zások fő célkitűzései között szerepel a gyerekek értelmi képességének, fejlesz­tése, a szabadidő igényes, tartalmas el­töltése, a társas élet, a szociabilitás erősí­tése, a rendszeres megmérettetés, ver­senyzés és a hagyományápolás. A táblajá­ték alkalmazásának egyik nagy hozadéka a csapatmunkára való alkalmasság kifej­lesztése, amelyben elsősorban a kommu­nikációs- és elemző készség kap helyet. Tanulóink nemcsak az országos és nem­zetközi táblajáték versenyeken érnek el kiváló eredményeket, hanem sportban, megyei szinten tantárgyi megmérettetése­ken (magyar, idegen nyelv, matematika, történelem, angol) is.

Azt gondoljuk, hogy nálunk sikerül biz­tonságos, derűs légkörben egyéni képes­ségeiknek megfelelően, az életkoruknak legmegfelelőbb módszerekkel és eszkö­zökkel fejleszteni a gyerekeket. Ezzel azt érjük el, hogy az alapoktatás befejezésé­vel a gyermekek életkoruknak megfelelő­en önállóak, magabiztosak, képesek gon­dolataikat érthetően közölni, tudnak a kö­zösség elvárásaihoz megfelelően alkal­mazkodni, érzelmeiket szocializált for­mában kifejezésre juttatni. Derűsek, bi­zakodóak, egymást elfogadóak. A hejőkeresztúri iskola a Komplex Inst­rukciós Program – KIP vezető intézmé­nye.

Mit szeretnénk? Ha minden iskolá­ban elégedett tanárok dolgoznának. Egy pedagógus azonban csak akkor elégedett, ha a gyerekek boldogok és jól teljesíte­nek. Ezért feladatunknak tekint­jük prog­ramunk átadását mindazoknak az intéz­ményeknek, amelyek sikeresen kí­vánják kezelni a tudásban és szocializált­ságban színes tanulói csoportokat.

Sokszor vetődik fel a kérdés, hogy ha ilyen sikeres a módszer, akkor miért nincs már ott minden iskolában, legyen az alap vagy középfokú intézmény. Nos, a hejőkeresztúri iskola már 10 éve alkal­mazta a módszert, amikor az érdeklődők nagy száma miatt a disszemináció, ter­jesztés elkezdődött. Ma 71 iskola, 20 ezer diák és kb. 1500 pedagógus alkalmazza a módszert. Többségben vannak általános iskolák, de van 16 középiskolánk is. A ta­nulói összetételüket tekintve rendkívül színesek az intézmények, vannak egyhá­ziak és vannak államiak, van olyan in­tézmény, ahová csak roma tanulók jár­nak, de van olyan intézmény is, ahol az arányuk elenyésző. Az intézményekkel a kapcsolattartás intenzív, éves szakmai konferenciát, közös programokat rende­zünk. A program mindenhol ugyan­azt az eredményt garantálja: a tanulók magatar­tásbeli problémája mérséklődik, sőt megszűnik, és az alulmotiváltság eltű­nik. A siker kulcsa mindehhez a peda­gógusok és az intézmény vezetője. A Komplex Instrukciós Program – KIP elérhetősége

Kovácsné Dr. Nagy Emese balassagyarmati előadása videón

Facebook Comments