“Én szenvedtem, mert a diktatúrában vállaltam, hogy pap, hogy szerzetes leszek, és akkor ránk mosolygott a szabadság, jöttek új emberek, akik elmagyarázták nekem, hogy mi az, hogy katolikus, hogy mi az, hogy keresztény, akik úgy harminc-negyven évet kihagytak a folyamatosságból. Ez az embernek úgy felpezsdítette a vérét, csendesen föllázadtam – vagy pedig jót szórakoztam.” (Népszava, 1999. október 30.)
Online megjelent: https://arcanum.blog.hu
Fotó: nyugat.hu
Facebook Comments