Búcsú a lázadó püspöktől, aki hangot adott az elnyomottaknak

Búcsú a lázadó püspöktől, aki hangot adott az elnyomottaknak

Most szombaton, 92 éves korában elhunyt Pedro Casaldáliga, spanyol származású püspök, misszionárius, költő, a felszabadítás teológiájának egyik legjelentősebb hatású alakja, aki életének nagy részét a brazíliai őslakosok és szegények szolgálatának szentelte, harcolva kizsákmányolásuk és elnyomásuk ellen. Millenniumi írásával emlékezünk rá.

pedro-casaldaliga_2257284308_14824747_660x371.jpg 

Akkor láthatjuk meg az
Isten napját, ha megosztjuk a
szegények éjszakáját. A csillagok
csak éjszaka látnak.

Jubileumi litániák

A BÁNAT LITÁNIÁJA

Válasz: Emlékeztess minket, és adj új szívet nekünk!

  • Mert kisajátítottunk téged magunknak, és nem fogadtuk el, hogy jelen vagy a többi vallásban is…
  • Mert önelégülten és buta gőggel tiszteltünk, és a bibliai üzenetedet fundamentalistán, szűken magyaráztuk…
  • Mert nem tudtuk a te másik arcodat, az anyait, meglátni és hirdetni…
  • Mert hitünk fajközpontú, gyarmatosító, s egyoldalúan nyugati volt…
  • Mert nevedben s nevedre hivatkozva igédből annyi mindent megsemmisítettünk, ami elevenen élt a bennszülött kultúrák könyveiben, templomaiban, emlékeiben, vallási ünnepeiben…
  • Mert húsz századon keresztül elítéltük, mint pogányságot, amit nem ismertünk, fundamentalista hitünk s hamis missziós buzgalmunk miatt…
  • Mert annyi vallásháborút felcímkéztünk, nevedet segítségül hívva és lengetve a keresztet…
  • Mert az ökumenében gyávák voltunk, beértük ritkás áhítatokkal, szavakkal, és nem mertük a hit, az eucharisztia és a szolgálat közösségét élni akaratod szerint…
  • Mert az evangelizálást Amerikában, Ázsiában, Afrikában politikai és katonai hatalommal vittük végbe…
  • Mert a te üzenetedként adtuk tovább, ami nemegyszer csupán az uralkodó kultúra üzenete volt…
  • Mert a világi címekre és a gyalázatos luxusra törekedtünk sok egyházi csoport struktúrájában és életében…
  • Mert annyiszor áldottunk meg katonákat és hódításokat, keresztes hadjáratokat és diktatúrákat…
  • Mert Ábrahám, a hitben közös atyánk dacára antiszemitizmust és anti-iszlámizmust engedtünk meg magunknak, s Jézus szülőföldjét a hódítás és a gyűlölet országává tettük…
  • Mert az istennektetszést, szereteted tiszta ajándékát, vita tárgyává tettük, s ez fájdalmasan kettészakítja az egyházat…
  • Mert a reformáció és ellenreformáció foglyaiként képtelenek voltunk a mindig reformálásra szoruló egyház igazi megújulását elvégezni…
  • Mert egy rövidlátó igazhitűség és teljhatalom nevében készek voltunk pluralizmus és irgalom nélkül elkövetni az inkvizíció rémtetteit, és elítélni az egyházban a prófétálást, a teológiát és a vélemény-nyilvánítást…
  • Mert a Jézus által tanúsított új hozzáállást elvetettük, minek folytán a nőket a társadalomban és az egyházban peremre szorítottuk, hallgatásra és alárendelődésre kényszerítettük, úgyhogy fanatikusok még máglyára is vitték őket…
  • Mert a fekete bőrű népesség rabszolgává tevésére titkon igent mondtunk, közre is működtünk benne, vagy hallgatással palástoltuk és igazoltuk azt, nemegyszer még a Bibliára is hivatkozva…
  • Mert szűklátókörűen visszautasítottuk az emberi történelem autonómiájának elismerését, és a természettudományok, a technika – bizalmatlanságunkkal, a ,,modern szabadosság” vádjával és aggodalmunkkal találkoztak…
  • Mivel képtelenek voltunk a kiállást a szegények mellett az evangélium szíveközepének elfogadni, századokon át együttdolgoztunk a kapitalizmussal, ma pedig a neoliberalizmussal és a feleslegesség tendenciájával szemben túlságosan is csendes társaknak bizonyulunk…
  • A rasszizmus, az etnikai tisztogatás, a környezetrombolás, az éhezés, a holokauszt, a Gulag, a kiégett Föld, a pusztulnihagyás, a személytelenség, a nagybirtok, a nyomortelepek, és a munkanélküliség miatt, az emberi méltóság és a kisebbségek elleni vétkek miatt, amelyekre e húsz évszázad folyamán oly gyakran reagáltunk passzív közönnyel vagy hallgatólagos egyetértéssel…

Emlékeztess minket, s adj új szívet nekünk!

muere-pedro-casaldaliga-corazon-repleto_2257284279_14823637_660x371.jpg

A hála és a remény litániája

Válasz: Ezért magasztaljuk szereteted és mondunk igent Országodra.

  • Mert hisszük, hogy szeretet és közösség vagy; mivel hisszük, hogy történelmünkbe testesültél; és érezzük, hogy Velünk-az-Isten vagy…
  • Mert a kereszténység hosszú történetében sohase hiányoztak nők és férfiak, akik Jézus igaz tanítványaiként tanúságot tettek Országodról…
  • Mert számtalan hit-testvérünk és -nővérünk tegnap és ma, minden lehetséges hatalom és minden hazugság dacára is meghozta hűségük lehetséges legnagyobb bizonyítékát: a vértanúságot…
  • Mert a Biblia, a te szavad, végül is a nép szívében és kezében egyre inkább megtalálja a helyét…
  • Mert számunkra a kiállás a szegények mellett – mint az evangélium alapmodellje az egyház élete és küldetése számára – újra láthatóvá lesz…
  • Mert hálásak vagyunk az első közösségek tanúságáért és az evangéliumból élő közösségek sokszor hősies kitartásáért, még az egyház ellentmondást nem tűrő korszakainak idején is, és hálásak vagyunk a közösségek új virágzásáért…
  • Mert a teológia századokon át törekedett téged megismerni, ha értetlenséggel találkozott is; és mert hálásak vagyunk az új teológiákért is, aminők a politikai teológia, a felszabadítás teológiája, a fekete teológia, a feminista teológia, a teremtés megőrzésének teológiája…, amelyek elkötelezetten igyekeznek párbeszédre lépni az emberek új harcainak megannyi valóságával…
  • Mert az ökumenikus mozgalom, amely megfelel Jézus végrendeletének, egyre inkább utat tör az egyházban, és már visszafordíthatatlan és növekvő folyamattá lett, amiről Jézus álmodott: ,,hogy elhiggye a világ”…
  • Mert hálásak vagyunk a vallásközi párbeszédért és makroökumenikus tapasztalatért, amely emberiségcsaládodon belül megannyi határzónában végül napvilágra kerül a vallási életben…
  • Mert a béke ismert és névtelen férfi és női prófétái, az emberi jogok férfi és női tanúi, az utópia férfi és női előharcosai ébren tartják reményünket és jelenléted szépségét…
  • Mert végre felismertük, hogy a különböző kultúrákba beépülés a valódi evangelizálás lényeges eleme…
  • Mert a laikusok, mindenek előtt a nők, előtérbe kerültek, az egyház életében aktív szerepet játszanak, és szolgálataiban már részesednek…
  • Mivel a vallásosság iránti érzék abban az emberiségben, amely téged olykor már halottnak mondott, virágzik, és Lelked új pünkösdi tavaszát éljük meg…
  • Mert az egyházi struktúrák megújulásának jelei hírt adnak egy már nem távoli egyházról, amelyben közösen viseljük a felelősséget, és amely testvéri, szerves és szabad, s melyben egység és sokféleség harmóniában él…
  • Mert hálásak vagyunk a szerzetesek megannyi tanúságért, akik a társadalom peremén és azok extrémszituációiban élnek…
  • Mert hálásak vagyunk a győzelmekért, amelyeket a bennszülött és fekete bőrű népesség harcában vívtak ki…
  • Mert hálásak vagyunk az ifjúság önkéntes szolgálataiért, mert megtagadták a fegyverviselést, és ellenálltak a militarizmusnak…
  • Mert végre tudatot és érzéket kaptunk a környezet iránt, s egyre inkább közös felelősséget viselünk az univerzum titkaiért…
  • Mert az emberi jogok egyre inkább isteni jogoknak is számítanak…
  • Mert a törvényszékeken, a kereskedelmi kapcsolatokban és alternatív szervezetekben az új nemzetközi jog érvényesülni kezd…
  • Mert szolidaritás jön gyakorlatba megannyi szinten az Első és a Harmadik világ között…
  • Mert a jövedelmek és piacok globalizációjával szembeállítják a szolidaritás és az együttélés világszéles fejlődését…
  • Mert hálásak vagyunk a világszéles hálózat új lehetőségeiért, az orvostudomány s általában a tudományok haladásáért, amelyek az emberek egészségének, életörömének javára válnak…
  • Mert – a sötétség hatalmai és a szegények sötét éjszakája ellenére is – még álmodunk és harcolunk a neoliberalizmus jelen órájában, az utópia zászlaját még nem vontuk be; és mivel az élet a halált legyőzte, és te, élő Isten, aki Jézust feltámasztottad, az emberiség családjának apja és anyja és a jövőnk maradsz, ami számunkra végérvényes üdvösséget jelent…

Ezért magasztaljuk szereteted, és mondunk igent Országodra.

Pedro Casaldáliga (1928-2020)

pedro.jpeg

Facebook Comments