Ferenc pápa a „migránsok korszakának” nevezte a jelen kort és buzdított emberségünk visszaszerzésére

Ferenc pápa a „migránsok korszakának” nevezte a jelen kort és buzdított emberségünk visszaszerzésére

A „migránsok korszakának” nevezhetjük a jelen kort, ahol a menekültek jelenléte felhívás arra, hogy visszaszerezzük keresztény létünk és emberségünk szempontjait, hiszen nem csak a migránsokról van szó, hanem mindnyájunkról. – Ferenc pápa üzenete a migránsok és menekültek 2019-es világnapjára „Nemcsak migránsokról van szó” címmel.

migrantes.jpeg

Fotó: vaticannews.va

A közömbösség globálissá válása kizárással fenyegeti a migránsokat, a menekülteket, a földönfutókat és az emberkereskedelem áldozatai. Ez a jelenség egy morális hanyatlás vészharangja és tovább terjed a leselejtezés kultúrája területén, hiszen akik nem lépnek be az anyagi, a lelki és társadalmi jólét szabályai közé, azokat kirekesztik. Ezeknek a veszélyeztetett embereknek a jelenléte felhívás arra, hogy visszaszerezzük keresztény létünk és emberségünk néhány fontos szempontját. Éppen ezért nemcsak a migránsokról van szó, hanem mindnyájunkról, mert amikor gondjainkba vesszük őket, mi magunk gyarapodunk.

A félelem intoleránssá, rasszistává, bezárttá tesz bennünket

A jelenkor nehézségei csak növelik a félelmet a „másik”, az ismeretlen, a kitaszított, az idegen iránt. Ez különösen is tapasztalható ma azokkal a migránsokkal és menekültekkel szemben, akik az ajtóinkon kopogtatnak védelem, biztonság és jobb jövő reményében. Igaz, a félelem megengedett, amennyiben nem vagyunk felkészülve erre a találkozásra. Mindez akkor lesz probléma, ha intoleránssá, bezárttá és rasszistává tesz bennünket, anélkül, hogy azt észrevennénk. Így a félelem megfoszt annak a lehetőségétől, hogy találkozzunk velük, akik különböznek tőlünk.

Fogadjuk be azt, aki nem tudja viszonozni

Nemcsak a migránsokról van szó, hanem a szeretetről. Jézus viszonzás nélküli szeretetet vár el tőlünk, hiszen a szeretet cselekedetein keresztül mutatjuk meg a hitünket. A szeretet legmagasabb foka pedig annak gyakorlása azok felé, akik nem tudják sem viszonozni, sem megköszönni azt. Arról van szó, hogy milyen arcot kívánunk adni a mai társadalomnak. A népek fejlődése attól függ, hogy milyen mértékben hat meg a kopogtatás az ajtónkon, hogy a belépő tekintete miként hitelteleníti a rabszolgasorsba taszító hamis bálványokat és hogyan szabadít fel alóluk.

A cselekvő szeretet emberibbé tesz

A bibliai szamaritánus irgalmassága és együttérzése jegyében nemcsak migránsokról van szó, hanem a mi emberségünkről. A szamaritánus résztvevő magatartása nem magyarázható csak értelmi szinten, hanem megérinti emberlétünk legérzékenyebb húrjait is és arra indít, hogy a másik felebarátjává váljak, és felismerve az ő szenvedését, azonnal akcióba lépjek. A gyengédség terét a mai világ oly könnyen elveti. Megnyílni a másik számára, nem tesz szegényebbé, hanem inkább gazdagít, mert emberibbé tesz.

Nem csak a migránsokról van szó, hanem arról is, hogy ne zárjunk ki senkit sem

A mai világ minden nap még inkább elitista és kíméletlen a kirekesztettekkel szemben. A szegény országok még szegényebbé válnak természeti kincseikben és emberi erőforrásaikban, kevés privilegizált javára. Míg a háborúkat csak a világ néhány helyén vívják, addig a fegyverkereskedelem viszont behálózza az egész világot. Mindennek a kárvallottjai mindig a szegények, a hátrányos helyzetűek, akiknek csak időnként hull le néhány szem morzsa a gazdagok asztaláról. Ezzel szemben a „kilépő egyház” félelem nélkül mer kezdeményezni és elébe megy a távollévőknek is. A kizárólagos fejlődés tovább gazdagítja a gazdagokat és tovább szegényíti az amúgy is szegényeket.

Nem csak a migránsokról van szó, hanem arról is, hogy az utolsóknak adjuk az első helyeket

Jézus azt kéri, hogy vessük el evilág gondolkodásmódját, mely a másikon felülkerekedést vallja. Ezzel szemben a keresztény ember mottója így hangzik: „Előbb az utolsók!”. Az individualista lelkület termékeny talaj a felebarát iránti közömbösség számára, mely adásvétel tárgyának tekinti csak őt. Nemde ez az érzés nyilvánul meg a társadalom szegényei és kirekesztettjei iránt? És köztük milyen sok a migráns?

Nem csak a migránsokról van szó, hanem a teljes emberről és minden személyről

Jézus azért jött, hogy mindenkinek élete legyen, bőséges élete. Jézus küldetése abban áll ugyanis, hogy mindenki elnyerje az élet adománya teljességét, éppen ezért az emberi személyt kell a központba állítani, lelki képességeivel együtt. Ez pedig kivétel nélkül minden emberre vonatkozik az egyenlőség jegyében. A fejlődés nem egyszerű gazdasági növekedés, hanem átfogó jellegű és az egész embert érinti.

Nem csak a migránsokról van szó, hanem arról is, hogy Isten és az ember országát építsük

A „migránsok korszakának” nevezhetjük a jelen kort, melyben sok ártatlan lesz áldozata a technikai és határtalan fogyasztás uralta fejlődés nagy átverésének. Paradicsomot ígérnek, de közben nem látják azt, hogy a migráns és a menekült nem csak egy probléma, hanem embertestvérünk, akin segítenünk kell.

A migránsok iránti négy parancsolat: befogadni, védelmezni, előmozdítani és integrálni

A keresztény ember feladata, hogy befogadja a migránsokat és menekülteket; gondoskodjon az ellátásukról, támogassa őket az életükben és segítse őket abban, hogy beilleszkedjenek a befogadó társadalomba.

 

Forrás: https://www.vaticannews.va/hu/papa/news/2019-05/papa-uzenet-migrans-vilagnap-nemcsak.html

 

Facebook Comments